Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

Megkezdődött Budapest ostroma. 1945. jan. 4-én a szovjet csapatok áttörték Budapest második védelmi vonalát, s fellángoltak az utcai harcok. 1945. jan. 6-a és 13-a között felszabadult Kőbánya, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Pestújhely, Rákospalota és Újpest, majd a XI. és XIII. kerület. Jan. 18-ával Pest egész területén befejeződött a fasiszta csapatok megsemmisítése. A Bosch budapesti központi iroda-, raktár- és üzemépületét 1945. jan. 16-án vették bhtokba a felszabadító szovjet csapatok.

1 A vállalat a felszabadítással kapcsolatos harci cselekmények közepette majdnem teljes egészében elpusztult. A vállalat pusztulásának előzményeihez tartozik, hogy 1944. júl. 2-án a Nyugati pályaudvar környékét szőnyegbombázás érte. A központi telephely szomszédságában levő Sziget utca és Váci út sarkán levő bérház, a föld színével lett egyenlő, míg az üzemet légnyomás okozta kisebb károk érték.

2 Az ostrom alatt az V. ker. Váci út 22-24. szám alatti gyártelepet bombatalálat érte, de nem mentesült a tüzérségi lövedékek becsapódásától sem.

3 Betetézésül - a közelben lakók emlékezete szerint - 1945. jan. 19-én délelőtt 11 óra körül - az üzem pincéjében ismeretlen okból tűz keletkezett.

4 (Kitörésének időpontja vitatott. Egyesek jan. 18-ára, mások jan. 20-ára teszik.

5

) A megmaradt áru, berendezés a gépi felszerelés a tűzvész áldozata lett. Elpusztult a raktár és a raktár mellett található műhely és az igazgatóság utca felőli épülete.

6 A helyzet katasztrofális volt, a megfogyatkozott, viszszatérő munkásgárdát meghökkentő kép fogadta. „Leégett romos épület, kiégett üres raktár, tönkrement berendezés, törmelék, rom, sivárság!"

7 Az élet megindításához mindenekelőtt a romok eltakarítására, az épület rendbehozatalára, az új műhelyrészek kialakítására, a megmaradt és az erősen megrongálódott néhány munkaeszköz kijavítására, használható állapotba való tételére volt szükség. A javító tevékenység és az áruüzlet újrakezdése tetemes forgótőkét igényelt. Az üzem beindítását a gyártási eszközök és a szükséges pénz hiánya nem tette lehetővé, illetve megoldhatatlan feladatnak látszott. Hitelt pedig nem nyújtott senki, mivel az üzem - mint tönkrement és elhagyott német vagyon - bizonytalan sorsnak nézett elébe. A visszatérő munkások szomorúan vették tudomásul, hogy a termelés megindításához hiányoznak a személyi és anyagi feltételek. A „Bosch cég munkásait azonban önállóságra nevelték, ezért saját maguk vették kezükbe sorsuk irányítását." A régi tulajdonos megbízottai jórész elmenekültek, semmiféle állami szerv nem vállalat felügyeletet és hányító illetékességet, a főként a „megindítási hitel" folyósítását. A munkások arra kényszerültek, hogy a szükséges munkaeszközöket és pénzt a saját erejükből teremtsék elő és az üzemet ideiglenes jelleggel önhatalmúlag bhtokba vegyék. 1945. febr. 10-án, amikor a város budai oldalán még folytak a harcok, 29 gyári dolgozó a Kresz Géza u. 13. sz. hodaépületben összegyűlt és megválasztotta az első Üzemi Bizottságot. A választást az MSZDP budapesti vezetőségének kiküldötte, Markovics Szilárd kezdeményezte és vezette, de a megválasztott testületben a kommunisták is képviselethez jutottak. A jelenlevők az UB javaslatára helyettes vállalati vezetéül Ster Józsefet a korábbi egyik ügyvezetőt választották meg. A munkásgyűlés kimondotta, hogy az üzem megindítását szövetkezeti alapon kívánják megvalósítani. Vállalatvezető és ellenőr kiküldését, s egyben az MSZDP védelmét kérték.

8 A szövetkezeti működési forma követelésével a Bosch gyár munkásai nem álltak egyedül. Országszerte és Budapesten is, főként szociáldemokrata kezdeményezésre igen sok üzemnél hasonló törekvések figyelhetők meg. Az MKP a szövetkezetesítési akciókkal nem értett egyet, mivel álláspontja szerint ezen az úton haladva megoldhatatlan lenne az újjáépítés és idő előtt ehiasztaná a gazdasági építő munkába bekapcsolódott tőkéseket.

9 De jogilag sem volt lehetőség a Bosch gyár szövetkezeti jellegű átszervezésére, mivel a fegyverszüneti szerződés alapján a magyarországi volt német javak a Szovjetunió tulajdonába mentek át. Ennek ellenére megalakult az „Egyesült Bosch Munkások" szövetkeze-