Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

hogy sikerrel lett úrrá a nehézségeken. A gazdasági válságból való lassú kilábalás éveit követően, az 1930-as évtized végén folytatódott a közúti motorizáció hazai előrehaladásának folyamata. Az 1938-as egymilliárd pengős - az új háborúval kapcsolatos előkészületeket szolgáló — győri program, nagyban elősegítette a magyar Bosch vállalat fejlődését. A második világháború kitörése után a vállalatot elsőosztályú hadiüzemmé nyilvánították, s a gyár nagy hadi megrendeléseket kapott. A cég készítette a Magyar Vagon és Gépgyár Rába-Botond tehergépkocsik és a MÁV AG autóbuszok elektromos berendezéseit, majd a Dunai Repülőgyár motorjai részére a könnyű olajszivattyúkat és más elektromos tartozékokat. A negyvenes évek elején rendezkedtek be az autó-akkumulátorok készítésére, s elkezdődött a gyújtógyertyák hazai sorozatgyártása is. A vállalat fejlődésére jellemző, hogy az 1937 évi 98 fős létszám 1940-ben 140-főre,a 160 000 pengős törzstőke 1942-ben 2 millió pengőre emelkedett. A termelőkapacitás bővítése, az adóterhek csökkentése, s a háborús profit átmentése érdekében 1943-ban a budapesti cég leányvállalatot alapított Magyar Gépipari Kft. elnevezéssel (MAGIP). Az alapításkor a MAGIP egyetlen aktívája egy 13 hold területű ingatlan volt az Üllői úton. Ugy tűnt, hogy a vállalat alapítójának régóta dédelgetett tervét, egy olyan nagy gyár létesítését, amely a hazai szükségletek ellátásán túl az autóvillamossági cikkek tekintetében a Balkánt is vevőkörébe vonta volna, az alapító 1941-ben bekövetkezett halála után csak most valósítják meg utódai. A Határ úton létesítendő, 5000 dolgozó foglalkoztató üzem felépítésének ügye - az ingatlan megszerzésén túl - a háborús helyzet alakulása miatt nem realizálódott. 1944 őszén megkezdődött a vállalat gépeinek, különféle berendezéseinek, majd féltve őrzött anyagoknak és alkatrészeknek kitelepítése Nógrádverőcére, Lévára és Sopronba, majd onnan is tovább, a német területekre. A megmaradt gyártási kapacitást — a szovjet csapatok bevonulásáig — a katonai „Heimkraftfahrpark" használta fel szállító eszközök és harckocsik javítására. , J3osch -szolgálatok " Bosch Róbert üzleti éleslátására vall, hogy igen korán felismerte a szervizhálózat fontosságát. Szervizálózatát a világ minden részén egységes elvek alapján építette ki, kitűnően képzett személyzettel, alkatrész raktárakkal. A „Bosch— Dienst"-ek üzleti tevékenységüket saját számlára, önállóan fejtették ki, s megrendelőket a legnagyobb előzékenységgel szolgálták ki. Az anyavállalat és a vezérképviseletek gondoskodtak a szolgálat szakembereinek különleges képzéséről, tudásuk továbbfejlesztéséről. A stuttgarti központban rendezett tanfolyamokon megismertették a szerviz személyzetet a technika legújabb vívmányaival. A műhelyeket vizsgáló-ellenőrző berendezésekkel és megfelelő műszerekkel szerelték fel. A külföldi Bosch szervizek az alkatrészeket igen komoly árengedménnyel (25-30%) és 3—6 hónapos fizetési haladékkal kapták. Szervezésük Magyarországon 1929-ben indult. 1936-ban 16, 1942-ben pedig 24 Bosch szerviz működött. A gyár felszabadulása és működése 1945-ben 1944 decemberében a Vörös Hadsereg Budapesttől délre áttörte a német vonalakat, s 24-ére bezárult a főváros körül a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerített fasiszta csapatok helyzete reménytelenné vált, az emberséges megadási feltételeket tartalmazó ultimátumot mégis elutasították, 1944. dec. 29-én a szovjet parlamentereket meggyilkolták.