Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

terület megszerzését, megtartását — igen gondos piackutatás előzte meg. Bosch kedvelt és bevett módszerként alkalmazta a piac meghódításában azt a taktikát, hogy első lépésként idegen cégeket bízott meg az érdekképviselet ellátásával, termékei értékesítésével. A későbbiek folyamán önálló vezérképviseletet létesített, s végül, ahol a prosperitás és a jövőbeni fejlődés biztosítottnak látszott, fiók vállalatot alapított. Lényegében ez a fejlődés következett be Magyarország esetében is. 1 898 októberében bízták meg Budapesten Dénes Ede mérnököt ausztriai—magyarországi vezérképviselettel. Dénes kis volumenű egyéni vállalkozása 1899-ben kezdte el működését 6 szakmunkással és 3 inassal. Főleg mágnesek és gyújtófejek javítására szorítkozott és szerény leakatot létesített a Bosch-féle gyártmányok forgalmazására. Dénes Ede 1899-ben társult Friedmann Alberttel. 1909-ben Bécsben megalapították a Dénes—

Friedmann céget, melyet még ugyanabban az évben korlátolt felelősségű társasággá alakítottak át, — megtartva a budapesti vezérképviseletet. A cég 1910-ben elnyerte — Ausztria - Magyarországon a Bosch-féle gyújtógyertya egyedárusítási jogát. A szerződést 1916-ban meghosszabbították, kiterjesztve egyéb termékekre is. 1917 vége felé azonban a Dénes—Friedmann cég túlzott önállósodási törekvései, s a konkurrenciával való összejátszása azt eredményezte, hogy a Bosch cég felbontotta a képviseleti megállapodást. 1918 februárjában a Robert Bosch GmbH (korlátolt felelősségű társaság) Wien irányítása alatt Budapesten fiókvállalatot alapítottak. Az új budapesti cég szerény keretek között, mint korlátolt felelősségű társaság üzemelt a VIII. Vass utca 16. sz. alatti bérház udvarán átépített barakkban, műhellyel, raktárhelyiségekkel, 20-25 alkalmazottal. Az első világháború elvesztése, az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlása az utódállamok részére is nehéz gazdasági helyzetet eredményezett. A krízist a legjobban a gépipar, s ezen belül a közlekedési ágazat érezte meg. A személygépjármű luxucikknek számított, a teherautó fuvarozást szinte megfojtotta a vasút és a hajózás kíméletlen versenyharca. A magyar leányvállalat ilyen körülmények közepette nem fejlődött, létszáma változatlan maradt. A gazdasági élet a húszas évek közepén lassan konszolidálódott. Több új kereskedelmi és iparvállalat alakult. A külföldi kölcsönök segítségével megkezdték az elavult géppark modernizálását, s az ország gépkocsi állománya is jelentősen bővült. A behozatali cikkek listája is gyarapodott. A stuttgarti Bosch vállalat 1912 óta gyártott gépjárművek részére elektromos világítást, de ennek ellenére hazánban sok autó még olaj, vagy acetylen lámpával közlekedett. Ezek átalakítása, modernizálása dinamóval, fényszóróval, önindítóval folyamatos jövedelmező foglalkozást biztosított a kis üzemnek. A magas feszültségű Bosch mágnesgyújtógyertyák közben világsikert arattak. Hazai motorgyáraink érdeklődése fokozódott, szívesen használták a jóhírű Bosch jármű alkatrészeket. Elsőnek Csonka János gépgyára épített termékeibe Bosch mágneseket. Az 1921 óta gyártott a Bosch kürtök, intőkarok, ablaktörlők, olajozok meghódították a magyar piacot is. A gyorsjáratú Diesel-motorok fejlődésére korszalalkotó befolyást gyakorló — 1925-ben piacra került — befecskendezőszivattyúk és porlasztók hazánkban is keresettek voltak. A budapesti üzlet bővítése a fellendülő kereslet nyomán halaszthatatlanná vált. A követelményeknek megfelelő új üzletházat 1928-ban építették fel az V. ker. Váci utca 22-24. szám alatt. Az átköltöztetés még ugyanazon évben megtörtént. A jelentősen kibővült alapterületű és felszereltségű telepen már 63 a dolgozók száma. Az 1929-ben kezdődött gazdasági világválság ellensúlyozására Stuttgartban újabb profilbővítést határoztak el. Megkezdték elektromos szerszámok és hűtőszekrények, valamint más korszerű háztartási gépek gyártását. Az említett cikkek a válság ellenére is kelendőnek bizonyultak a tehetősebb emberek körében. A stuttgarti anyavállalat 1932ben érdekkörébe vonta a Junkers Co (gáz és elektromos vízmelegítő), az Eugen Bauer GmbH (hangos mozgóképvetítők) és a Blaupunkt Werke (rádió) cégeket annak jeleként,