Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

Meggyesi László—Szekeres József A BOSCH GYÁR TÖRTÉNETE 1945-1949 I. rész Előzmények 1886. nov. 15-én Stuttgartban a helyi rendőrség üzemeltetési engedélyt adott Bosch Róbert Finommechanikai és Elektrotechnikai Műhelyének. A vállalkozás egy bérház sötét, hátsó udvarában kezdte meg tevékenységét, s mindössze egy segédet és egy tanulót foglalkoztatott. A fiatal, alig 25 éves tulajdonos minden szakmájába vágó munkát elvállalt. Gyártott és javított orvosi műszereket, telegráf-, távbeszélő berendezéseket, gyárakban és előkelőbb lakóházakban villanyvilágítást létesített. Mindezek fölött azonban megszállott híve volt a motorizációnak és az elektrotechnikának. Éles szemmel ismerte fel a lehetőségeket és szakadatlanul növelte gyártási kapacitását. Ezekben az évtizedekben a gőzgép feltalálása után a második ipari forradalom bontakozott ki Európában. Az új találmány : a robbanómotor megkezdte feltartóztathatatlan térhódítását. Bosch a vállalatot helyes érzékkel a közúti közlekedés motorizálásának folyamatába állította. Legelső, nagyobb piacot meghódító terméke a mágnesgyújtó volt, amelyet ugyan nem ő talált fel, de múlhatatlan érdeme, hogy a gyakorlati élet számára használhatóvá tette. A századforduló körüli években ugrásszerű az üzem fejlődése. Bosch korán felismerte a minőség fontosságát és a sorozatgyártás jelentőségét. Ez utóbbi fenntartása pedig minél szélesebb piacok meghódítását tette szükségessé. Ez a törekvés az első világháború kitöréséig lényegében sikerrel járt: a Bosch gyártmányok az egész világban elterjedtek, keresetté váltak. A piaci sikerek nyomán sorra alakultak meg a külföldi Bosch vállalatok, képviseletek, filialék, szervizek, vegyes-vállalatok. Az alapítások legfontosabb dátumai: 1898 Ausztria-Magyarország, 1899 Anglia, Franciaország, Belgium, 1903 Hollandia. 1904 Olaszország, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Svájc, Oroszország. 1906 USA, 1908 Dél-Afrika, Argentína, Spanyolország. 1910 Kanada, Törökország, 191J Japán, Bulgária, Portugália, 1913 Görögország, Egyiptom, Chile. A külföldi terjeszkedést sürgette az is, hogy a századforduló körül Németországban csekély volt az érdeklődés a motorizáció hánt, — így szűk a belső piac, - míg Angliában, Franciaországban és az Osztrák—Magyar Monarchiában sokkal élénkebb kereslet figyelhető meg. A századfordulót követően Bosch a leányvállalatok közötti gyártásszakosítás kialakítására törekedett. A külföldi érdekeltségeket részegységek, félkészgyártmányok szállításával, licencek átadásával, s rövid és hosszú lejáratú hitelek nyújtásával láncolta a központhoz. A jövőbe tekintő üzletpolitika azt eredményezte, hogy 1918 után a győztes antanthatalmak területén jóvátétel fejében lefoglalt Bosch érdekeltségekkel az új vállalkozók gyakorlatilag alig tudtak valamit kezdeni, s így értékük töredéke fejében újra átadták azokat a régi tulajdonosnak. Sikeres üzleti taktikának bizonyult, hogy a világpiacra való behatolás, - egy-egy