Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Humor és politikum. A Ludas Matyi 1948-as és 1953-as évfolyamainak elemzése

kedves kartárs, megkérem hagyjon magamra, egy szigorúan bizalmas ügyet kell telefonon megbeszélnem." — kéri hóasztala előtt álló kollégáját. A cím jelzése, és a telefon lehallgatástól való félelem minden kommentár nélkül magáért beszél. Sűrítve hordja magában az egész korszak tragédiáját, híven ábrázolja a mindig mindenkitől és mindenhol van félnivalónk tényét, légkörét és gyakorlatát. Jegyzetek 1. A június 27.—28-i KV ülés határozata nyomán megszűnt az első titkári tisztség, a három tagú titkárság első titkára lett Rákosi. A formai kérdéseken túl a párt valóságos vezetője ő maradt. 2. Júniusig azonban semmit sem tett ellene. Lásd Urbán Károly: Az 1953-as fordulat és a magyar értelmiség. In : PtK 1981 /4. sz. 3. A Rákosi és Nagy Imre nevével fémjelezhető két szál közül egyik sem tekinthető a szó szoros értelmében frakciónak. Lásd Rainer M. János : Irodalom, politika. 1954.65. sz. jegyzet. 4. Izsák Lajos i.m. 5. Strassenreiter Erzsébet : Kéthly Anna. In:Politikuspályák 254. 6. Pikantériája a rajznak, hogy Marosán emlékirataiból kiderül, hogy a két párt egyesítéséért végzett munkában ő személy szerint Farkassal veszekedett a legtöbbet. In: Marosán idézett mű. 7. Tabi László a vele készített interjúban elmondta, hogy 1948 közepéig minden gond nélkül ábrázolhatták a karikaturisták Rákosit, aki később egy rajzért megharagudott, és végül az év végén egyenesen letiltatta a róla készült rajzok közlését. 8. Mint példánkban is láthatjuk, nem számít a kongresszus állásfoglalása, nem számítanak a prominensek nevei, egy a fontos : a FKgP nevére pavlovi reflexként a kulákot fedező, kulákbarát válasznak kell érkeznie. 9. Gergely Jenő : Mindszenty József. In : Politikuspályák 141—142. 10. Mivel az ügy nem közismert, néhány szóban összefoglaljuk az eseményeket. Az egyházi iskolák államosítása ellen tüntető, templomból kijövő pócspetri lakosokat rendőrök akarták szétoszlatni. A tüntetők ellenálltak, a kavarodásban egy puska elsült és az egyetlen lövés szerencsétlen módon egy rendőr halálát okozta. Az egyházellenes propaganda természetesen Mindszenty ellen fordította az ügyet. In: Révai József: Élni tudtunk a szabadsággal 306-313.; Mindszenty József : Emlékka taim. 11. A külföldi tőke alá tartozó üzemek nem estek államosítás alá. 12. Megint más kérdés, hogy magára az eseményre aggatott, ragadt sallangokat igenis lehet ironikusan tárgyalni. Ezek a művek azonban nem magát a forradalmat akarják bagatellizálni, hanem éppen ellenkezőleg a hozzátapadt méltatlan salaktól akarják megtisztítani. 13. Lásd: Molnár János: A Szociáldemokrata Párt 1945 utáni művelődéspolitikájának néhány vonása. PtK 1983/2.88., 90-91. 14. Természetesen a cinikus hangot semmilyen témában nem tartjuk helyesnek, de egy vicclapban, (v. ö. Pesti Izé) korszakunkban ez a tónus szokásos. A mellbimbók később szerkesztői utasításra tűntek el a meztelen nőket ábrázoló képekről. (Árkus József közlése.) 15. Lásd: Fazekas György visszaemlékezése. Jel-kép. 1983. 3. sz. melléklet. 1948. szilveszterére jelent meg a Lánchíd konyak az üzletekben. 16. Akkor is így van, ha nem lehetünk biztosak benne, hogy a „Titoista összeesküvés" vádlotti szerepére eleve Rajk volt kiszemelve. Lásd: Szász Béla: Minden kényszer nélkül. München, 1979. 230. s köv.