Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Humor és politikum. A Ludas Matyi 1948-as és 1953-as évfolyamainak elemzése

17. Tabi László a vele készített interjúban erről azt mondta, hogy az egyeztetésnek a szó szoros értelmében nem kellett megtörténnie, a szerkesztők politikai érzékenységében, eltekintve egy rövid időszaktól (1951-ben, amikor minden lapszámot a megjelenés előtt be kellett mutatni a pártközpontban) tökéletesen megbíztak a vezetők. 18. Lásd: Szabó Bálint: Az új szakasz pohtikájának kezdetei... PtK 1983/2.133. 19. Az előző számban semmiféle utalást nem találunk a fordulatra. 20. Lásd: Barla Szabó Ödön: Gazdaságpolitika és gazdasági fejlődés az MDP 1953. júniusi ülése után. PtK 1981.2. sz. 13. 21. U.o. 22. Tabi László erről azt mondta, hogy a szerkesztőség sem Rákosi, sem Nagy Imre vonalát nem kívánta támogatni. Politikai orientációjuk a Szabad Nép napi számai szerint történt. Az új szakasz pohtikájának következetlen bemutatását a rajzolók ötleteivel magyarázta mondván: „ha egy rajzolónak valami eszébe jut, akkor azt leadja. Számára az ötlet a „vezércsillag", nem törődik vele, hogy egy héttel korábban esetleg ellenkező előjellel ábrázolta ugyanazat az eseményt." Ide tartozik az a Tabitól kapott további információ, mely szerint a Ludas szerkesztősége állandó tagjainak csak mintegy egynegyede volt meggyőződéses politizáló párttag. 23. Müezzinnek nevezte a pesti népnyelv a város legforgalmasabb pontjain felállított forgalomirányító tornyócskákban álló rendőröket. 24. A két szakma említésének érdekessége, hogy egy beszédében példaként a falusi ipar elsorvasztására Nagy Imre éppen ezeket emelte ki. 25. Ld. Székely András: Az ötvenes évek művészetéhez c. tanulmányát, In: Mozgó Világ 1984. 3. sz. Nekünk nem feladatunk a vita eldöntése, ám Ludas viszonyának jobb megértése érdekében le kell szögeznünk tekintettel arra, hogy ezek az alkotások művészetteremtő igénnyel jöttek létre, minőségüktől függetlenül természetesen művészetnek, művészi megnyilatkozásnak tekintendők. Egy műtárgyat csak esztétikai megítélésekor határoz meg minősége, a benne felhalmozódott érték. Műtárgy léte az alkotó (megtaláló stb.) szándékától függ. Ily módon mi sem mondhatunk mást mint a Ludas akkori gárdája (akikben persze bizonyára fel sem merült a kérdés): a képzőművészek 1953-ban is műalkotásokat hoztak létre. Szerencsés mértéktartás a Ludas részéről, hogy ezeknek az alkotásoknak a bővebb boncolgatásába nem ment bele. 26. Veres Péter: Almáskert c. novelláskötete 1954-ben jelent meg. 53-ban csak a címadó novellát publikálta. Felhasznált irodalom A magyar népi demokrácia története 1944—1962. Bp., 1978. A szocializmus útján. Bp., 1970. Balogh Sándor:Parlamenti és pártharcok Magyarországon. Bp. 1975. Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája, 1944—47., Bp. 1976. Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon. 1944—49. Bp. 1983. Tóth István: A Nemzeti Parasztpárt története 1944-^18. Bp. 1972. Földet, köztársaságot, állami iskolát! Bp. 1980. Berend T. Iván: Újjáépítés és nagytőke elleni harc Magyarországon 1945—48. Bp. 1962. Szabó Bálint: Az új szakasz pohtikájának kezdetei az MDP KV 1953 júniusi ülésétől az októberi plénumig. Párttörténeti Közlemények (PtK) 1983.2. sz. Molnár János: A Szociáldemokrata Párt 1945 utáni művelődéspolitikájának néhány vonása. PtK 1983. 2. sz. Urbán Károly : Révai József. PtK 1978.3. sz. Urban Károly: Az 1953-as fordulat és a magyar értelmiség. PtK 1981.4. sz. Habuda Miklós: A Magyar Dolgozók Pártja munkáspoktikájának néhány kérdése a központi vezetőség 1953 júniusi határozata után PtK 1980.1. sz.