Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Breinich Gábor: Harrer Ferenc helye és szerepe a Hazafias Népfrontban 1954-1958

Bekapcsolódás az 1945. utáni politikai életbe A főváros felszabadulása után Harrer Ferenc a politikai helyzetet és erőviszonyokat felmérve kapcsolódott be a közéletbe. 1945-ben nem csatlakozott egyik politikai párthoz sem, mivel a munkás - és parasztpártokat, mint polgár, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot, mint radikálisan gondolkodó utasította el, s a hozzá legközelebb álló Magyar Radikális Pártot pedig csekély tömegbázisa, szűk rétegekre terjedő befolyása miatt nem sorolta a komoly politikai tényezőként számbavehető pártok közé.

1 A tudományos élet és a közigazgatás terén gyorsan aktivizálódott, 1945. tavaszán, nyarán demokrata beállítottsága és szakmai tekintélye folytán hamarosan a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karának nyilvános rendes tanárává nevezték ki, s a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, majd az Országos Építésügyi Tanács, továbbá a kormány által szervezett jogi reformbizottság tagja lett. A politikai élet sodrásába a Társadalomtudományi Társulaton keresztül jutott el. A társulat vezetői közül jónéhányan egyúttal a Magyar Radikális Párt vezetőségéhez is tartoztak, s Harrer jó személyi kapcsolatban volt e vezetőkkel. A társulat működésének megszűnése után a vezetőség volt tagjai baráti összejöveteleket tartottak, melyeken Harrer Ferenc is részt vett. Ezeken az összejöveteleken fűződött szorosabbra a kapcsolat Harrer Ferenc és a Magyar Radikális Párt vezetői között, s egyengetődött számára az út a Magyar Radikális Párt elnöki széke felé.

2 Harrer Ferenc személye 1948. tavaszán került igazán előtérbe. A Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt 1948. májusában létrehozott szövetsége, a Radikális Demokrata Pártszövetség a politikai élet balratolódásával együtthaladva eljutott a szocializmus platformjának elfogadásáig, s igyekezett a politikai életben maradás esélyeit megőrizni.

3 Olyan vezetőt keresett tehát, aki mind a pártszövetségen belül, mind a Magyar Dolgozók Pártja vezető körei számára elfogadható, az 1945. utáni pártküzdelmekben nem exponált, mégis megfelelő múlttal és tekintélylyel rendelkező személyiség. így került sor az eddig az országos politikában nem sokat szereplő Harrer Ferenc meghívására, aki a maga számára a további közéleti működés lehetőségét biztosítani igyekezvén - mint írta: „... az erre legalkalmasabb időpontban a Függetlenségi Front megalakulásakor, a számomra valószínűleg utolsó kínálkozó pillanatban..."

4 — elfogadta a meghívást. Előbb a Radikális Párt, majd a Radikális Demokrata Pártszövetség elnökévé választották. 1948. aug. 26-án a Világ hasábjain az újonnan megválasztott elnök a polgárság helyzetéről nyilatkozva, szerepét elemezve a következőkben foglalta össze programját: a polgárságot „egy eléggé vegyes összetételű, de általában szellemi és testi szabadfoglalkozásúakat magábanfoglaló, túlnyomóan a városokban élő népesség" fogalmával határozta meg, számukra politikai feladatul „... a kialakult szociális tartalmú népi demokráciába fenntartás nélkül és közreműködéssel való beilleszkedését" tűzte ki célul. Ennek keretéül a Radikális Demokrata Pártszövetséget, illetve a Függetlenségi Frontot tartotta megfelelőnek, amelyen belül „... aktív közreműködéssel, a nem a régi korból öröklött gravaminális ellenzékieskedés megtartásával szélesebb lehetőség nyílik a sajátosan polgári érdekek képviseletének." 1948. szeptemberében Harrer Ferenc előzetesen megállapodott az MDP, az FKP és a NPP vezetőivel az új népfrontban való együttműködésről.

5 Az új függetlenségi népfront megalakulásának idejére azonban már megváltoztak az elképzelések az MDP vezetői részéről a többpártrendszer fenntartásáról. Az új elgondolások már „... a népfrontot a proletárdiktatúra egypártrendszeren alapuló szovjet típusának kialakítására, a koalíciós pártok tevékenységének mielőbbi megszüntetésére alkalmas eszköznek tartották."

6 A politikai helyzet gyors változásának következtében a Magyar Függetlenségi Népfronthoz való csatlakozás feltétele már a Radikális Demokrata Pártszövetség megfelelő átalakítása volt, ugyanis az MDP vezetői a Polgári Demokrata Párt jelenlétét a népfront-