Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Breinich Gábor: Harrer Ferenc helye és szerepe a Hazafias Népfrontban 1954-1958

Bekapcsolódás az 1945. utáni politikai életbe A főváros felszabadulása után Harrer Ferenc a politikai helyzetet és erőviszonyokat fel­mérve kapcsolódott be a közéletbe. 1945-ben nem csatlakozott egyik politikai párthoz sem, mivel a munkás - és parasztpártokat, mint polgár, a Független Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Pártot, mint radikálisan gondolkodó utasította el, s a hozzá legközelebb álló Magyar Radikális Pártot pedig csekély tömegbázisa, szűk rétegekre terjedő befolyása miatt nem sorolta a komoly politikai tényezőként számbavehető pártok közé. 1 A tudo­mányos élet és a közigazgatás terén gyorsan aktivizálódott, 1945. tavaszán, nyarán de­mokrata beállítottsága és szakmai tekintélye folytán hamarosan a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem jogi karának nyilvános rendes tanárává nevezték ki, s a Fővárosi Közmun­kák Tanácsa, majd az Országos Építésügyi Tanács, továbbá a kormány által szervezett jogi reformbizottság tagja lett. A politikai élet sodrásába a Társadalomtudományi Társulaton keresztül jutott el. A társulat vezetői közül jónéhányan egyúttal a Magyar Radikális Párt vezetőségéhez is tartoztak, s Harrer jó személyi kapcsolatban volt e vezetőkkel. A társulat működésének megszűnése után a vezetőség volt tagjai baráti összejöveteleket tartottak, melyeken Har­rer Ferenc is részt vett. Ezeken az összejöveteleken fűződött szorosabbra a kapcsolat Harrer Ferenc és a Magyar Radikális Párt vezetői között, s egyengetődött számára az út a Magyar Radikális Párt elnöki széke felé. 2 Harrer Ferenc személye 1948. tavaszán ke­rült igazán előtérbe. A Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt 1948. májusá­ban létrehozott szövetsége, a Radikális Demokrata Pártszövetség a politikai élet balratoló­dásával együtthaladva eljutott a szocializmus platformjának elfogadásáig, s igyekezett a politikai életben maradás esélyeit megőrizni. 3 Olyan vezetőt keresett tehát, aki mind a pártszövetségen belül, mind a Magyar Dolgozók Pártja vezető körei számára elfogadha­tó, az 1945. utáni pártküzdelmekben nem exponált, mégis megfelelő múlttal és tekintély­lyel rendelkező személyiség. így került sor az eddig az országos politikában nem sokat szereplő Harrer Ferenc meghívására, aki a maga számára a további közéleti működés le­hetőségét biztosítani igyekezvén - mint írta: „... az erre legalkalmasabb időpontban a Függetlenségi Front megalakulásakor, a számomra valószínűleg utolsó kínálkozó pilla­natban..." 4 — elfogadta a meghívást. Előbb a Radikális Párt, majd a Radikális Demokra­ta Pártszövetség elnökévé választották. 1948. aug. 26-án a Világ hasábjain az újonnan megválasztott elnök a polgárság hely­zetéről nyilatkozva, szerepét elemezve a következőkben foglalta össze programját: a pol­gárságot „egy eléggé vegyes összetételű, de általában szellemi és testi szabadfoglalkozásúa­kat magábanfoglaló, túlnyomóan a városokban élő népesség" fogalmával határozta meg, számukra politikai feladatul „... a kialakult szociális tartalmú népi demokráciába fenn­tartás nélkül és közreműködéssel való beilleszkedését" tűzte ki célul. Ennek keretéül a Radikális Demokrata Pártszövetséget, illetve a Függetlenségi Frontot tartotta megfelelő­nek, amelyen belül „... aktív közreműködéssel, a nem a régi korból öröklött gravaminális ellenzékieskedés megtartásával szélesebb lehetőség nyílik a sajátosan polgári érdekek kép­viseletének." 1948. szeptemberében Harrer Ferenc előzetesen megállapodott az MDP, az FKP és a NPP vezetőivel az új népfrontban való együttműködésről. 5 Az új függetlenségi népfront megalakulásának idejére azonban már megváltoztak az elképzelések az MDP vezetői részéről a többpártrendszer fenntartásáról. Az új elgondolások már „... a nép­frontot a proletárdiktatúra egypártrendszeren alapuló szovjet típusának kialakítására, a koalíciós pártok tevékenységének mielőbbi megszüntetésére alkalmas eszköznek tar­tották." 6 A politikai helyzet gyors változásának következtében a Magyar Függetlenségi Nép­fronthoz való csatlakozás feltétele már a Radikális Demokrata Pártszövetség megfelelő átalakítása volt, ugyanis az MDP vezetői a Polgári Demokrata Párt jelenlétét a népfront-

Next

/
Oldalképek
Tartalom