Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Vadas Ferenc: A Közmunkatanács és a budapesti Dunapartok újjáépítése 1945-1948

tását, külön hangsúlyozva a tervezők gondosságának kiterjedését a lakáson belüli közlekedésre csakúgy, mint „a szülők intim életének megóvására."

89 Olyan alapvető igényeket is kielégítettek, mint a világítás, szellőzés, jó kilátás, berendezés. A pályamű jeligéje itt is utal a megoldásra, mely raszter elvű, modul rendszerben fogantatott. Az előregyárthatóság követelménye oly mértékben teljesült, hogy a gyári elemek vakoltán kerülhettek volna az építkezés helyére, ahol csak össze kellett volna szerelni őket. A tervezők összesen hét egyforma, lábakra állított épületet képzeltek el, kettőtkettőt közösségi célt szolgáló, földszintes szárnyakkal összekötve. A tízemeletes, egymással párhuzamos épületek tájolása pontosan kelet—nyugati, homlokzatukon a raszter dominál. Ennek merev geometriáját az erkélyek oldják. A telep a Vámház és az Elevátor területére nem terjed ki. A hét épület elhelyezése 2:3:2 ritmusban történik, ami sokkal változatosabbá teszi az összhatást, mint ha egyenlő távolságban lennének egymástól. Ebből a szempontból az összes terv közül ez a legsikerültebb, a legkevésbé monoton megoldás — városképileg talán még az elsődíjas tervnél is szerencsésebb. A pályázat utóéletéről alig lehet valamit is elmondani. Már a kiírás sem tekinthető reálisnak — olyan igényeket támasztott (pl. a lakások nagy alapterületével), melyek nem álltak arányban sem az ország akkori gazdasági viszonyaival, sem a fővárosi lakáshelyzettel. A Duna-parti és magdolnavárosi lakások színvonala közötti óriási különbség (Olgyayék pl. az utóbbiakban nem is terveztek külön W. C-t) nem mutatja azt a szociális gondolkodást, melyet a kürás elvárt a tervezőktől. így a foganatosításra semmi esély nem volt. Egyéb Duna-parti területek rendezési elgondolásai A pesti Duna-partokon az említett problémákon kívül csak egyes elpusztult épületek kérdése jelentett feladatot, nagyobb városrendezési tevékenységre nem került sor. Budán nemcsak a fürdőváros került napirendre, más városrendezési munkák is folytak. A Vár, bár nem tartozik közvetlenül a Duna-parthoz, de a városképben döntő módon jelen van, elsősorban két meghatározó épülete, a Sándor palota és a Királyi Palota révén. Helyreállításuk kérdése már 1945 őszén foglalkoztatta előbb a műemlékvédelmi, majd a városrendezési bizottságot.

90 A volt miniszterelnökségi palota esetében egyöntetű helyesléssel találkozott az a javaslat, mely tekintettel építészeti értékére, az épületet teljesen a régi állapotnak megfelelően akarta helyreállítani. A Királyi Palota sorsáról már eltértek a vélemények, volt aki a Hauszmann-féle szárnyat nem tartotta helyreállítandónak. Pogány Frigyes szerint a palota nem műemléki, hanem városképi problémát jelent, ezért főtömegének helyreállítását javasolta, de minden részlet visszaállítását nem tartotta szükségesnek. A bizottság ezt az álláspontot tette magáévá. Az épület leendő rendeltetéséről nem alakult ki egységes álláspont: államfői rezidencia, kongresszusi központ és egyetem egyaránt szóba került. 1947-ben több olyan városrész részletes rendezési tervének kidolgozására is sor került, amelyek a Duna-partokhoz kapcsolódnak. A Víziváros rendezési elképzeléseire

91 nagy befolyást gyakoroltak azok a kérdések (fürdőváros, Margit-hídfő), melyekről már volt szó. Ezeket a terv készítésekor figyelembe vették. így a Mártírok útja—Bem utca által határolt területre a hídfeljáró elképzelt új vonalvezetésével összhangban lazított beépítési módot terveztek, A fürdőközpont környékét parkosítani akarták. Különleges módon beépítendő területként kezelték a Fő utca és a Duna közötti sávot, ide parkszerű beépítést tartottak kívánatosnak. A Duna alatti alagút ötlete is újból felmerült a Csalogány utca tengelyében. Óbudára az FKT és a Székesfőváros egyaránt készített terveket. A fürdővárost itt is különleges területnek szánták, rá való tekintettel került szóba a HËV kitelepítésének vagy földalatti vezetésének ötlete. A közúti forgalom kérdésében az váltott ki vitát, hogy