Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra

39. A makói, a mátészalkai, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei, a salgótarjáni és a szentesi népbíróság létrehozását nem engedélyezték. UMKL Igazságügyminisztérium iratai X. Ta 2.720 és 3.468/1945; 2.889/1945; 565/1945; 5.668 és 6.348/1945; 13.194/1945. 40. Az összeállítást az UMKL-ben őrzött igazságügyminisztériumi, népfőügyészségi és NOT iratok, valamint a BFL-ben levő „megszűnt vidéki népbíróságok" elnöki irataiból készítettem. 41. Major Ákos: A gyilkosoktól a mártírokig. Bp., 1982. Kézirat, 2. 42. Források IV. 27. 43. Budapest Főváros Levéltára Közleményei '78. Bp., 1979., 337-338. 44. Szabadság, Bp., 1945. jan. 31. 45. BNB jkv. 21-22.1945.jan. 28. III/2.-1945. 46. A BFL-ben őrzött büntetőperes iktatókönyvek szerint. 47. BNB jkv. 30. 1945. febr. 9. VIII/10.-1945; 1945. febr. 16. XI/6.-1945; 1945. febr. 19. XII/4.1945.2. sz. jegyzet. 48. Szabad Nép. Bp., 1945. febr. 25. Az MKP KV állásfoglalása. 49. BNB jkv. 54. 1945. márc. 9. XX/1 .-1945. 50. BFL Budapesti Népügyészség Elnöki iratai XXV. H. 46. Bp. Nü. Ein. Fenesi Ferenc népügyész levele. 51. Magáról a tárgyalásról ld. Major Ákos idézett munkáit, s Kossá István: Dunától a Donig c. Bp. éji., 1984. munkáját, valamint a Szabadság Bp., 1945. febr. 4. „Három ítélet a néptörvényszéken" 52. Korom Mihály i.m. 217. és 274. 53. BFL A Budapesti Nemzeti Bizottság iratai (a továbbiakban: BNB iratai) A Budapesti Népbíróságra vonatkozó iratok. Dr. Major 1945. febr. 5-i levelének másolata. 54. BFL Bp. Kir. Főügyészség iratai 1945.1.4., 1945. márc. 31. 55. A debreceni amerikai misszió távirati jelentésében arról írt, hogy 1945. márciusában a kommunisták „csak második helyre helyezik a fasiszta elemek gyors megsemmisítését, elsődleges fontosságúnak továbbra is a munkásélelmezést tekintik...". (HBmL IX. Karsai Elek i.m. 186.) 56. BFL Major Ákos i.m. 82. A történelmi igazságszolgáltatás jogi alapját Ries, a későbbi miniszter fogadtatta el a BNB tagjaival. Egyetlen kivétel Csorba János polgármester volt, ő semmilyen népbíráskodással kapcsolatos dokumentumot nem írt alá; u.o. BNB iratai — A Budapesti Népbíróságra vonatkozó iratok. Major 1945. febr. 5-i levelének másolata. 57. A háborús bűnökről I—IV. jegyzék készült. A névsorokat az Ügyvédi és a Színész Kamara, a Magyar Orvosok és Újságírók Szabad Szakszervezete, a HM, a Magyar Államrendőrség Útlevél Osztálya és az ún. Haeffler-almanach adatai alapján állították össze. (UMKL Közellátásügyi Minisztérium iratai 204/1945. biz.) 58. Több esetben a környező országok illetékes hatóságaihoz eredménytelenül fordultak a magyar igazságügyi szervek, a kikért személyeket nem adták ki, vagy elhúzódott az eljárás. Ez utóbbira a legjellemzőbb az áruló Mikulics Tibor százados esete. 59. UMKL Igazságügyminisztérium iratai IM X. Ta. 16.926/1945. A BM leirata a kb. 400 ezer hazatérő hadifogoly ügyében 1945. aug. 9-én. 60. Rácz Béla: Az ellenséges kategóriák politikai arculata és tevékenysége 1945-1962 között. Bp„ 1971., Kézirat 12. 61. Az 1945. november 29-re összehívott Nemzetgyűlés naplója II. k. (a továbbiakban NGY Napló) 634-644. Rajk az 1946. máj. 21-ig terjedő időszakról szólt.