Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra

a Krim-félszigeti konferencia előzményeként is felfogható. A jaltai Livadia palotában a háborús bűnösök kérdését 1945. febr. 9-én tárgyalták. Ekkor egyrészt Churchill utalt az 1943-as moszkvai nyilatkozatra, másrészt a résztvevők megállapodtak abban, hogy a háborús bűnösök felett politikai, és ne jogi fórum ítélkezzék. A „Nyilatkozat a felszabadított Európáról" már megfogalmazta a világháború utáni jogi újjárendezés gondolatát : lehetővé kell tenni „... a felszabadított népeknek a nácizmus és fasizmus utolsó maradványainak megsemmisítését és a maguk választotta demokratikus intézmények megteremtését. . ."

5 A szövetséges nagyhatalmak közül a magyar háborús bűnösök kérdésében előbb az amerikaiak foglaltak állást

6

, s — egy soha meg nem vitatott, de a későbbi magyar fegyverszüneti egyezménybe részben bekerült - javaslatot készítettek 1944. júl. 26-án. A Magyarországnak ajánlott megadási feltételek között szerepelt, hogy „... kötelesek a magyarok a szövetségesek utasításait teljesíteni, és ki kell szolgáltatniuk a háborús bűnösöket is." Kilátásba helyezték azt is, hogy amennyiben Magyarország ellenáll a németeknek, akkor a „magyar háborús bűnösök megbüntetését egy bizottság vagy más szerv is végezhetné."

7 Valójában már 1944 nyarán megfogalmazódott az 1945. jan. 20-i szerződés 14. pontjának azon része, mely a magyar háborús bűnösök kiadatására vonatkozott, s benne volt a népbíróság („egy bizottság vagy más szerv") gondolata is. A Szövetségesek az angoloknak a magyar megadásról elkészített javaslatát sem vitatták meg, melyben szintén szerepelt a háborús bűnösség kérdése.

8 Ebben nehezen volt körülhatárolható a háborús bűnösség, mert az angolok — a Horthy-Magyarország állami berendezkedéséről alkotott véleményük alapján — nem kívánták feloszlatni sem a fasiszta, sem a félfasiszta szervezeteket, sőt propagandájuk betiltását sem tervezték. Magyarország 2. világháborús szerepének értékelésével kapcsolatos szovjet álláspontot V. M. Molotov, külügyi népbiztos fejtette ki, amikor A. J. C. Kerr, moszkvai brit nagykövethez 1943. jún. 7-én írt levelében úgy fogalmazott, hogy ,,... azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott, valamint azokért a gyilkosságokért és erőszakos cselekményekért, fosztogatásokért és gyalázatosságokért, amelyeket a megszállt területen követtek el, a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak kell viselnie, hanem nagyobb vagy kisebb mértékben a magyar népnek is."

9 A szovjet nézet alakulását 1944 őszére a katonai helyzet már erősen befolyásolta, így érthető, hogy a horthysta tisztikar kollektív felelősségre vonásától eltekintettek, de a háborús bűnösök bíróság elé állítását tervbe vették.

10 Az 1944. okt. 15-i német segítséggel történt nyilas hatalomátvételt követően nem sokkal, a szovjet csapatokhoz átállt Miklós Béla okt. 21-i parancsában már felhívott „... a hazaárulókkal való könyörtelen leszámolásra."

11 A vezérezredes állásfoglalása szovjet álláspontként értékelhető, mert egyrészt a frontvonalak alakulása, másrészt Miklós helyzete kizárta a más jellegű véleményformálást. A Moszkvában Faragho Gábor vezetésével tárgyaló magyar küldöttség elképzelése merőben más volt. A „25. MMK/1944. Szóbeli jegyzék "-ben, melyet 1944. okt. 23-án adtak át a szovjet tárgyalófélnek, a jogfolytonosság és az ellenforradalmi rendszer átmentésének kísérlete húzódott meg, s hiányzott belőle — érthetően — az antifasizmus igenlése.

12 Míg a Horthy-Magyarország átmentésében bízó küldöttség tervezete nem érintette (mert önmaga és megbízói érdekében nem is érinthette!) a háborús bűnösség kérdését, addig az illegális Kommunista Párt már 1944. szept. 1-i kiáltványában követelte „A magyar Gestapo azonnali megszüntetését, tagjainak és vezetőinek azonnali letartóztatását és bíróság elé állítását." A Kállai Gyula és Rajk László által készített 1944. okt. 2-i „Mit kíván a magyar nép a háborús befejezése után?" című akcióprogram tervezetben pedig már több pont (a 12. és a 13.) foglalkozott a háborús bűnösség és a népbíráskodás kérdésével. A 12. szerint az egyik legfőbb feladat a ,Jiáborús felelősök letartóztatása, vagyonuk el-