Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra

kobzása és népítélet elé állítása" lesz, míg a 13. pontban a háborús károsultak kárpótlása és a bűnösök vagyonának elkobzása került kifejtésre.

13 Nemcsak az illegális, hanem a Moszkvában élő emigráns kommunisták is készítettek akcióprogramot, s annak egy részét már 1944. szept. 28-án meg is vitatták. Ebben több antifasiszta rendszabályt szorgalmaztak. A különböző fegyveres testületek megtisztításának követelése mellett állást foglaltak abban, hogy ,,A hazaárulók és háborús bűnösök feletti ítélkezésre külön bíróságokat kell szervezni". Foglalkoztak azzal, hogy ,,... a háborús bűnösöket és hazaárulókat le kell tartóztatni és a különbíróságnak átadni, köztük Horthy Miklós kormányzót, az 1941. ápr. 6-a óta hivatalban volt kormányok összes minisztereit és politikai államtitkárait..." Követelték a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, a Magyar Megújulás Pártja, a Volksbund, a Nemzeti Munkaközpont feloszlatását. A tervezet erőteljes különbséget tett a Hitler-barát fasiszta és háborús bűnösök, valamint a különböző reakciós erők, pl. a MËP között, s ez utóbbiak vezetőit nem kívánta bíróság elé állíttatni. A program vitája során egyrészt Szántó Rezső javasolta a háborús bűnösök vagyonának elkobzását, másrészt Andics Erzsébet az akcióprogram rugalmassága érdekében úgy vélekedett, hogy a felelősségre vonás dátumát ne kössék 1941. ápr. 6-hoz.

14 Ez az 1944-es moszkvai kommunista akcióprogram — ha később változott is — a szegedi MNFF program ősének tekinthető. Előbb 1944. nov. 30-án — mint a kommunisták programja — a kommunista debreceni Néplapban jelent meg, majd a koalíciós szegedi DélMagyarországban. Ami (a háborús bűnösség tekintetében) a moszkvai tervezet és a debreceni nyilvánosságra hozott program közötti különbséget illeti, kimaradt a debreceniből (majd a szegediből is), a Horthy eltávolítására és bíróság elé állítására vonatkozó rész,

15 másrészt kibővült Andics és Szántó javaslatainak megfelelően. A debreceni és a szegedi program között pedig az volt a különbség, hogy a szegedi változatba — az 1944. okt. eleji budapesti megfogalmazást felhasználva — nem a „háborús", hanem a „felelős" bűnös kifejezés került.

16 Az 1944 kora téli szegedi szellemet idézte az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. dec. 22-i Nyilatkozata is, mely a „hazaárulók" felelősségre vonását hangsúlyozta ki.

17 Az 1944 őszi moszkvai állásponthoz képest a hazai erőviszonyok alakulásával párhuzamosan változott a kommunista állásfoglalás, s az MKP Központi Vezetőségének üléséről kiadott közlemény szerint a nemzeti bizottságoknak „kíméletlen harcot" kell folytatniuk a „nyilas és egyéb reakciósok ellen".

18 Míg az akcióprogram különbséget tett a Horthy-Magyarország különböző szélsőjobboldali csoportosulásai között, addig a Központi Vezetőség állásfoglalásában a tételes megkülönböztetés már elmaradt.

19 Ilyen nemzetközi és magyar vonatkozású állásfoglalások után kötötték meg 1945. jan. 20-án Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt, melynek 14. pontja kifejezésre juttatta az antifasiszta koalíció kívánságait és Magyarország kötelességeit. Ez azonban sajátos előzmények után fogalmazódott meg. A Moszkvában tárgyaló magyar delegációtól - Gyöngyösi külügyminiszter szerint - Molotov már 1945. jan. 4-én érdeklődött a háborús bűnösök elleni megtorlás kérdéséről.

20 Az igazságügyminiszter pedig ez időben csak a népbíróság jogkörének kidolgozásáról nyilatkozhatott.

21 A magyar fegyverszüneti szerződés teljes tervezetét megmutatták a londoni, emigráns csehszlovák Benes- és a jugoszláv „egység"-kormány moszkvai képviselőjének. A jugoszláv álláspontot előterjesztő Stanoje Simic indítványozta, hogy Magyarország „Adja ki azokat a háborús bűnösöket, akik jugoszláv területen bűntetteket követtek el."

22 Azt az 1944. július végi amerikai javaslatot konkretizálta, amely korábban csak általánosságban fogalmazta meg a kiadatás kérését.

23 A jugoszláv kérelmet támogatta Balfour, Harriman és Molotov is, s így született meg a szerződés 14. pontja, amely kimondta, hogy „Magyarország közre fog működni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában és az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában."

24 A nemzetközi feltételek nyilvánosságra kerültek, a magyar kormány a fegyverszüneti