Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Ujlaki Péter: Az SZDP Községi Frakciójának akcióprogramjai és tevékenysége 1945. március - július

14. Források IV. i.m. 97.0. 15. Népszava 1945.jún. 19. 16. PI Arch. 283. f. 9/116. o.e. 17. U.o. 274. f. 15/5. o.e. 18. A rendelet szerint indokolt lakrészen családonként egy lakószobát értettek, 4-6 tagú család esetén két szobát, 6 tag felett három szobát. További egy szoba jár — dolgozószoba címén - a magasabb szellemi munkát végzó'knek (írók, művészek, orvosok, ügyvédek, mérnökök). A rendelet kimondta, hogy azok, akiket a német megszállás után (1944. márc. 19.) lakásukból kitettek vagy azt elhagyni kényszerültek, kérhetik a régi lakásukba történő visszahelyezésüket, illetve új lakás kiutalását. A jogszabály a lakásügyekben a hatósági jogkört elsőfokon a kerületi elöljárókra, másodfokon a polgármesterre ruházta, akik 15, illetve 8 napon belül voltak kötelesek intézkedni. 19. PI Arch. 283. f. 9/117. o.e. 20. A polgármesteri rendelet mindenkit közmunkára kötelezett, amely alól február végén — a munka előrehaladására hivatkozva - már többeket felmentettek. így a kerületi elöljárók febr. 27-i értekezletén felmentették a főváros tulajdonában levő üzemek és közszolgáltatási üzemek dolgozóit, amennyiben üzemük helyreállításában vesznek részt. Mentesítették a megjelenő lapok szerkesztőségeiben dolgozó újságírókat is. Határozat született arról, hogy a nőket csak lakóhelyük közelében szabad közmunkára igénybe venni. (Népszava 1945. márc. 1.) Minőségi változást hozott a közmunka jellegében az FKT elnökének ápr. 1-i rendelete. A rendelet szerint a jövőben - bár a kötelező közmunka érvényben marad (18-60 év közötti férfiak és 18—42 év közötti nők számára, havi 5 napban, ami a havi jövedelemtől függően pénzben megváltható: 500 P jövedelemig havi 40 P, 1000 P jövedelemig 60 P, 1500 P jövedelemig 100 P, 2000 P jövedelemig 150 P) - a lényegi munkát az önkéntes jelentkezés alapján, szakmunkásokból alakított munkacsapatok fogják végezni, akiket heti 6 napon nyolc órás munkaidőben, rendes órabérért akartak foglalkoztatni. (Népszava 1945. márc. 29.) A szakmunka előtérbe helyezése nyilvánvalóan az újjáépítési és helyreállítási munkák megkezdésére, illetve gyorsabb ütemű folytatására utal. Az ápr. 1-i rendelet csak néhány hétig maradt érvényben, mert a kormány május elején visszavonta és a belügyminisztert bízta meg az új rendelet elkészítésével. A kormány rendelete jún. 15-én jelent meg. A közmunkatanácsi rendelethez képest nem változtatott a közmunkára kötelezettek kor és nem szerinti összetételén, a havi kötelező közmunkát azonban 5-ről 4 napra szállította le. Pontosította a közmunka alól mentesítettek körét (terhes anyák, 6 éven aluli gyermekkel rendelkező anyák, középiskolások, egyetemi és főiskolai hallgatók 24 éves korig, hadbavonultak által eltartott családtagok) és a jövedelmek változásának - ami főleg a pénz romlásával függött össze — valamint a progresszivitásnak megfelelőbben állapította meg a megváltás összegét: havi 1000 P jövedelemig 2%, 1000-20000 P között 2% és minden ezer P után 1/2%, 20000 P felett 12% és minden további ötezer P után újabb 2—2%. (Népszava 1945. jún. 16.) 21. A Közmunkatanács zárolt minden fellelhető faanyagot, lefoglalta az előtalálható üveget és szöget, szabályozta a tetők rendbehozatalához szükséges építőanyagok árát. (PI Arch. 283. f. 10/330. o.e.) Ugyancsak zár alá vonta az 1944-ből megmaradt mintegy 1 millió db tetőcserepet is. Hathatós munkája eredményeként június végén megindult a termelés öt főváros környéki téglagyárban (két óbudai, egy-egy solymári, rákosi és pestszentlőrinci), amelyek együttesen heti 530 ezer tetőcserepet gyártottak (PI Arch. 274. f. 15/47. o.e.), július közepén pedig termelni kezdett a diósgyőri üveggyár, amely napi 600 m

2 üveget állított elő Budapest részére (PI Arch. 274. f. 15/47. o.e.). Az újjáépítés, pontosabban az Országos Építésügyi Kormánybiztosság problematikájával — ha teljesen eltérő aspektusból is — bővebben Boreczky Beatrix foglalkozik ,Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság hivataltörténete és működése az 1946, évi munkaterv tükrében c. munkájában (Uj Magyar Központi Levéltár Közleményei. Bp. 1982.175-197.). 22. A Frakció ápr. 17-i ülésén dr. Horányi Béla rendkívüli egyetemi tanárt és dr. Fodor Imre belgyógyász főorvost delegálta a Rendkívüli Egészségügyi Tanácsba (PI Arch. 283. f. 9/6. o.e.). 23. Népszava 1945. ápr. 8.