Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)
II. Tanulmányok - Hegedűs József - Tosics Iván: Budapest Általános Rendezési Tervének előzményei (1932-1955)
Hegedűs József — Tosics Iván: BUDAPEST ALTALÁNOS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELŐZMÉNYEI (1932-1955) Budapest városfejlesztésének alapkérdései 1 A város fejlődését, fejlesztésének irányait a modern társadalmakban legátfogóbban az ún. általános rendezési terv (ÁRT) foglalja össze. Ez a „tervfajta", bár alapvetően mérnöki szemlélet hatja át, a városfejlesztés stratégiai kérdéseiben foglal állást. így többek között olyan kérdésekben, mint a város növekedésének üteme, a területfelhasználás jellege (iparterületek, lakóterületek kijelölése), a település-politika irányai (egyes városrészek beépítésénekjellege) stb. A budapesti várospolitikában már korán felvetődött az ÁRT szükségessége, mégis Palóczy Antal 1894-es első felvetésétől 2 az első, kormányszinten jóváhagyott ÁRT-ig (1960) hatvanhat év telt el, és ezen időszak első felében semmilyen átfogó fejlesztési, rendezési terve nem volt a fővárosnak. A legfontosabb problémákat először Harrer Ferenc összegezte, miután a törvényhatósági bizottság 1932-ben megbízást adott ki a városfejlesztési program elkészítésére. Harrer előterjesztésében 3 felveti mindazokat a kulcskérdéseket, amelyekre a mindenkori városvezetésnek választ kell adnia. 1. A fővárosnak el kell döntenie, hogy növelni kívánja-e lakosságát, vagy pedig azt ítéli előnyösebbnek, ha kevesebb ember telepítéséről kell gondoskodnia, amivel őslakossága helyzetét kedvezőbbé teheti. 2. Meg kell szabni a városon belüli telepítési politika irányát. Elképzelhető a népességnek a belső városrészekben való tömörítése, a külső részek zöldövezeti, illetve mezőgazdasági jellegének megtartásával, de az is, hogy a város viszonylag nagy területét a külterjes, aprótelkes családi házak foglalják el. 3. Döntenie kell Nagy-Budapest kérdésében is. A város környéke ugyanis gyors fejlődésnek indult, míg Kis-Budapest városhatáránál levő területei még nem épültek be. Sokan inkább kiköltöztek a városból, semminthogy bent építettek vagy béreltek volna lakást. Mielőtt időrendben megvizsgálnánk, hogy az elkészült Városfejlesztési Program (valamint az azt követő ÁRT-elképzelések) konkrétan hogyan foglaltak állást, vegyük közelebbről is szemügyre ezeket a felvetéseket! Az elsőként említett városnagyság problémáját általában az optimális városnagyság szemszögéből szokták tárgyalni. A legutóbbi évtizedek elméleti eredményeinek tükrében ma már biztonsággal állítható, hogy ilyen optimum nem létezik. 4 A különböző gazdasági, szociális és politikai kritériumoktól függően lényegesen eltérő városnagyságokhoz juthatunk és ezeknek az átlaga semmilyen szempontból sem tekinthető optimumnak, legfeljebb valamilyen kompromisszumos értéknek. Ennek a ténynek az ismeretében könnyen érthető, hogy a város kívánatos népességszáma körüli vitákban nagy hangsúlyt kaptak az