Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

Az ÉME a 133 nap alatt A vezetőség március 21-én, a választmányi ülésen értesült a Tanácsköztársaság kikiáltásáról.

70 Ezt követően a vezetők jelentős része külföldre vagy vidékre menekült, többen ez alkalommal is börtönbe kerültek, többek között Bárdossy Ernő főtitkár is. 71 Az Ébredő Magyarország c. hetilap szerint pünkösd vasárnapján több ezer belépési nyilatkozatot kellett biztonsági okokból megsemmisíteni. 72 "Minden szál, amely az ellenforradalmi ténykedésekben szereplő személyeket összefűzte, az ÉME-ben futott össze" - irta visszatekintve a proletárdiktatúra idejére 1919 decemberében az ébredő sajtó.

73 Az ébredő mozgalom Tanácsköztársaság alatti szerepét az Ébredő Magyarok Egyesülete sajtója a későbbiekben erősen eltúlozta. Valamennyi megmozdulást - még ha nem is ébredők hajtották végre - ébredő indíttatású cselekményként közölte, minden ellenforradalmi kisérlet mögött az értelmi szerzőket ébredő magyarnak tüntette fel, miként a proletárdiktatúra "áldozatait" is az ébredők soraiban vélte megtalálni. Kétségtelen tény, hogy a Tanácsköztársaság alatti ellenforradalmi megmozdulásokban az ébredők hol csoportosan, hol egyénileg aktiv részt vállaltak. Ellenforradalmi alapállásukból, tüntető megnyilvánulásaikból, antiszemita demagógiájukból, propagandisztikus módszereikből ez természetszerűleg következett, azonban ezek súlya nem volt akkora, mint amilyennek ezt az ébredő és a szélsőjobboldali sajtó a későbbiekben beállította. Ilyen szélsőséges, ellenforradalmi lépéseik már 1919. március 21-ét megelőzően is voltak, elég ha a vörös lobogó március 15-i letépését, a Petőfi-szobor talapzatáról elhangzott ébredő szavalatokat emiitjük.

74 Ugyancsak ilyen tűntető lépés volt a Himnusz, a Szózat és a Rákóczi-induló eljátszatása cigányzenekarral 1919 áprilisában, amikor elterjedt a Kun-kormány lemondásának híre. Az 1919. május 3-i elfogatóparancs alapján azonban a mulatozó és föld alól előmerészkedő ébredők közül sem Molnár Artúr, Zgorch János főhadnagyokat, sem dr.Uhrbllck Ferenc tartalékos százados ügyvédet, sem Schönkorn Vilmos mérnököt sem Szigethy György magántisztviselőt nem sikerült elfogni. Junius 14-én jelent meg az elfogatóparancs az ellenforradalmi tevékenységgel vádolt Antal István és Herkély Tibor jogszigorlók ellen, de nem találták meg őket.

75 Az 1919. június 24-i volt a legveszélyesebb ellenforradalmi lázadás a Tanácsköztársaságot megdönteni akaró budapesti ellenforradalmi mozgalmak közül. Az ébredők kisajátitották az úgynevezett Lemberkovits-akciót. Visszaemlékezésük szerint - a beavatottakon kivül - "... kevesen tudják, hogy (ez) kizárólag az Éb7

° OLP 1354. ÉME ir. 2. tétel. 71 Dr. Bárdossy Ernőre vonatkozó bejegyzés - letartóztatása ellenére - nincs 1919-ben a Budapesti Királyi Bűntetőtörvényszék mutatókönyvében, csak az ugyancsak ébredő magyar Bárdossy Gyulára, az Ébredő Magyarország későbbi tudósítójára. 72 ÉM. 1919.XII.21.1.évf.lO.sz. 7-8. Mádl alelnök állítólag 10.000 belépési nyilatkozatot semmisített meg. Az ébredő sajtó vitathataüan torzításait sajnos a korszak egyetlen hírlapi anyagából sem sikerült más adattal korrigálnom. Amíg az 1919. január végi adatok, a kb. 4.000 fős létszám, reálisnak tűnik, s más források is alátámasztják, a gyors visszaszorulás időszakára megadott 10.000-es létszám elfogadhatatlan. 73 ÉM. 1919.XIL7.I.évf.7.sz.6-7. 74 Kapus György és Kabos Ödön a Petőfi-szobor talapzatánál lévő vörös zászlókat letépte, miközben Móczár Jenő a hírhedt Riadót szavalta. 75 BFL VII.18.d. Budapesti Küályi Ügyészség. Bűntető perek iratai 13/144/1921. Csan

dar János bűnügye. Korvin Ottó 3788/1919.SZ. rendelete alapján dr. Herkélyt és társait akarták letartóztatni. Megjegyzendő, hogy Herkély Tibor hol dr. címmel, hol anélkül szerepel, ugyanabban az időpontban hol belügyminisztériumi fogalmazó, hol pedig jogszigorló.