Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

redő Magyarok ellenforradalma volt." 76 Az Ébredő Magyarország szerint erededete 1918 telére nyúlik vissza. Zákány Gyula lelkész, a későbbi nemzetgyűlési képviselő, ébredő már 1918 decemberében informálódott a hadügyminisztériumban, hogyan fogadná a tisztikar egy ellenforradalom tényét. (Ott ismerkedett meg Lemberkovits Jenő századossal.) Zákány tervét támogatták, s egy akciót dolgoztak ki. Ennek lényege - az ébredő sajtó szerint - abban állt, hogy a keresztény lakosságot nagygyűlésre hivják össze, a karhatalommal is biztositott gyűlés után pedig megkezdik a fegyver-, lőszer- és tölténybeszerzést, s megszállják a jelentősebb ipari üzemeket. Haller István, a korszak egyik legismertebb keresztény politikusa is megigérte hivei támogatását, de később ettől visszalépett. Zákány ezután másokkal próbálkozott: dr. Fényes László múzeumi őr, Okolicsányi László fővárosi tisztviselő, Borsody Gyula cégvezető, gyöngyöshalászi Takács Gyula lapszerkesztő, dr. Kollár ich József minisztériumi fogalmazó, Sipos Sándor vasutigazgatósági főmérnök, Remetei-Kőváry János, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége főtitkára csatlakoztak hozzá. 7? E csoport képezte Lemberkovitscsal és Zákánnyal kiegészülve az ellenforradalom vezérkarát. Budán is szerveződtek ellenforradalmi csoportok, közülük a három legjelentősebb Herkély, Odeschalchi herceg és Hunyady gróf csoportjai. A Lemberkovits-akció - mint ismeretes - összeomlott. A katonai vezetők mellett az ellenforradalmi akciók politikai szervezőinek kísérletei is hiábavalónak bizonyultak: feleslegesen készitettek el előre, a győzelembe bizva a rendeleteket, kiadványokat, a megalakítandó "kormányzótanács" pecsétjét, sőt a lakosság ellátására és szimpátiájának megnyerésére felhalmozott húskészletük is tönkrement, melyet a főváros körüli településeken rejtettek el.

78 Az Ébredő Magyarok Egyesülete sajtójának szemléletét, torzitó optikáját, s vágyait is tükrözte az az Ébredő Magyarországban megjelent irás, amelyben a Tanácsköztársaság megdöntését követően felállítandó kormánnyal kapcsolatban fogalmazták meg elképzeléseiket, elvárásaikat. Az 1919 decemberében, a Huszárkormány tevékenységének legnehezebb napjaiban Íródott cikk szerint az ébredő mozgalom képviselői 1919 nyarán gr. Bethlen Istvánt szerették volna miniszterelnöknek, gr. Teleki Pált külügyminiszternek, Popovich Sándort pénzügyminiszternek, s Kállay Tibort államtitkárnak. Ulain Ferencet kereskedelemügyi miniszternek, vallás- és közoktatásügyi államtitkárnak Zákány Gyulát óhajtották. E névsor első felében szereplők neve 1919 őszétől közszájon forgott, hiszen valahány kormánykombináció felmerült, Bethlen és Teleki neve az előtérben szerepelt. Ami Zákány és Ulain jelölését illeti, elképzelhetők lettek volna az ÉME tagság reprezentánsaiként, azonban mig Zákány aktiv szerepet töltött be 1919 nyarán, Ulain ébredő fellépése későbbre datálható. Ha az előbbiek nem is döntenék el egyértelÉM. 1919.XII.7. I.évf. 6-7.SZ.8. Gyöngyöshalászi Takács Gyula ellen két eljárást is indítottak a Tanácsköztársaság alatt, de egyszer sem sikerült elfogni. ÉM.1919.XI.23.1. évf. 4ÄZ. 24-25. Adatok az utolsó vörös hetekről. Kik vezették az ellenforradalmat? Az ébredő sajtó szerint két későbbi miniszter, Bleyer Jakab és dr. Pékár Gyula is közöttük található. Közülük dr. Pékár személye az izgalmasabb, mert ő nemcsak az ébredők, hanem a Fehérház Bajtársi Egyesület akcióiban is szerepelt. Említést érdemel a katonai vezető Geher Gyula, aki - a BFL-ben őrzött iratok és Balogh Ferenc visszaemlékezése szerint is - a MOVE megalapításánál az egyik fő szervező, az ellenforradalmi katonai megmozdulásoknál pedig az akciók értelmi szerzője volt. Részt vettek az ellenforradalmi szervezkedésben századosok, őrnagyok, főhadnagyok, államrendőrségi felügyelők, hajóskapitányok, ügyvédek; e csoport alkotta a „húszas bizottságot", mely dr. Csüléry András fogorvos házában tartotta összejöveteleit. Friedrich és Schnetzer is gyakran megfordult ott. Az ébredő hetilap által megadott személyek zöme tagja lett később az ÉMÉ-nek is, de a proletárdiktatúra alatt elsősorban a Fehérház Bajtársi Egyesületben fejtettek ki ellenforradalmi tevékenységet.