Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

tonatiszti-hivatalnoki rend - növekvő gazdasági befolyása és szinte kizárólagos ideológiai dominanciája révén - politikai uralmának totallzálására törekedett, szembekerült a nagybirtokos és nagytőkés rendi érdekekkel. A rendi érdekek ilyen polarizációja már viszonylag korán, a beruházási törvényjavaslat felsőházi vitáján megfogalmazódott, ahol túlnyomórészt a nagybirtokos arisztokrácia és a nagytőkések érdekei kaptak hangot; "... helytelenítem, ha a kormánynak állandóan nagy, rendkívüli hatalmat adunk, amely nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a 33-as bizottság előzetes vagy utólagos meghallgatásával rendeletekkel kormányozhat, de most már az egyes törvényjavaslatokkal, mint kerettörvényekkel a kormánynak teljes felhatalmazást adunk arra, hogy rendelkezzék még ilyen dolgokban is, ahol egymilliárdos kölcsön, illetve vagyoni hozzájárulás felhasználásánál egészen szabadon és csak utólagos bejelentés mellett lesz jogosítva intézkedni... Miért kell a kormánynak annyira szabad kezet adni, amikor nem is akarom feltételezni, hogy a kormány nem teljesen alkotmányosan kivánja ezeket az összegeket felhasználni. Megvallom őszintén, hogy engem nem nyugtat az meg, hogy a kormány a győri beszédben programmot adott, és ezt a programmot akarja beváltani. Nem tekintem a győri beszédet kormányprogrammnak, nem tekintem még olyan miniszterelnöki programmnak sem, hogy a felsőháznak ilyen rendkivül fontos törvényjavaslatnál az ország vagyona tetemes részének igénybevételét célzó intézkedésnél irányadóul szolgálhatna. Nem tartom helyesnek azt sem, hogy a kormány a helyett, hogy itt mondja el a szándékait, egyszerűen Győrött tart egy pártpolitikai gyűlést, és abban szegezi le, hogy mit gondol. Végeredményben azt hiszem, hogy az alkotmányosság tisztelete azt hozza magával, hogy a kormány a programmot, amelyet keresztül akar vinni, mondja el a törvényhozás házában, és nem pártpolitikai gyűlésen, mert amit itt elmond, az reá nézve kötelező..."

83 Az uralkodó rendek érdekkonfliktus-rendszerének további lényeges eleme a magántőke gazdasági korlátozása, a háborús terhek magántőkére való részleges áthárítása, s a zsidó nagytőkés egzisztenciák elleni offenzíva volt. Az irányitott gazdaság számos diszfunkcionális vonása az uralkodó rendek ilyen érdekkonfliktusaiból származott. A hivatalnoki-katonatiszti rendi aspirációk mindvégig reális, bár váltakozó intenzitású és végülis gyenge, ellenerőkbe ütköztek. A nyilas hatalomátvétellel, a hivatalnoki-katonatiszti rend periférikus csoportjainak vezetésével megvalósított totális diktatúrával pedig, e rend kvalitásaiból, erejéből, idejéből egy - a háborús károk, s a német hadiszállítások következtében - dezorganizált gazdaság kifosztására futotta. is A gazdasági intézményrendszer, a rá vonatkozó ideológia és az uralmi viszonyok kölcsönhatása volt a kiindulópont. Az iparosodó magyar gazdaságban az állami beavatkozás a liberális szabadpiaci modell ki épités ét támogatta, a századforduló körül - más áramlatok mellett - kibontakozott és megerősödött a liberalizmus gazdasági ideológiája is. Ugyanekkor, az osztálytagozódás kereteinek kiépülése mellett, már előrehaladt a hivatalba kényszerülő középnemesség és az asszimilálódó polgári elemek önálló renddé szerveződési folyamata. Az első világháború kényszeritő körülményei létrehozták az Irányitott gazdaság intézményeit, melyek azonban nem működtek kielégítően, s röviddel a háború után fel83 Szőke Gyula felszólalása az országgyűlés felsőházának 1938. május 11 -i ülésén. Az országgyűlés felsőházának naplója III. kötet. Budapest, 1938. 234.