Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

tonatiszti-hivatalnoki rend - növekvő gazdasági befolyása és szinte kizárólagos ideológiai dominanciája révén - politikai uralmának totallzálására törekedett, szembekerült a nagybirtokos és nagytőkés rendi érdekekkel. A rendi érdekek ilyen polarizációja már viszonylag korán, a beruházási törvényjavaslat felsőházi vitáján megfogalmazódott, ahol túlnyomórészt a nagybirtokos arisztokrácia és a nagytőkések érdekei kaptak hangot; "... helytelenítem, ha a kormánynak állandó­an nagy, rendkívüli hatalmat adunk, amely nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a 33-as bizottság előzetes vagy utólagos meghallgatásával rendeletekkel kormányoz­hat, de most már az egyes törvényjavaslatokkal, mint kerettörvényekkel a kor­mánynak teljes felhatalmazást adunk arra, hogy rendelkezzék még ilyen dolgok­ban is, ahol egymilliárdos kölcsön, illetve vagyoni hozzájárulás felhasználásánál egészen szabadon és csak utólagos bejelentés mellett lesz jogosítva intézkedni... Miért kell a kormánynak annyira szabad kezet adni, amikor nem is akarom fel­tételezni, hogy a kormány nem teljesen alkotmányosan kivánja ezeket az össze­geket felhasználni. Megvallom őszintén, hogy engem nem nyugtat az meg, hogy a kormány a győri beszédben programmot adott, és ezt a programmot akarja be­váltani. Nem tekintem a győri beszédet kormányprogrammnak, nem tekintem még olyan miniszterelnöki programmnak sem, hogy a felsőháznak ilyen rendkivül fon­tos törvényjavaslatnál az ország vagyona tetemes részének igénybevételét célzó intézkedésnél irányadóul szolgálhatna. Nem tartom helyesnek azt sem, hogy a kormány a helyett, hogy itt mondja el a szándékait, egyszerűen Győrött tart egy pártpolitikai gyűlést, és abban szegezi le, hogy mit gondol. Végeredményben azt hiszem, hogy az alkotmányosság tisztelete azt hozza magával, hogy a kor­mány a programmot, amelyet keresztül akar vinni, mondja el a törvényhozás há­zában, és nem pártpolitikai gyűlésen, mert amit itt elmond, az reá nézve köte­lező..." 83 Az uralkodó rendek érdekkonfliktus-rendszerének további lényeges eleme a magántőke gazdasági korlátozása, a háborús terhek magántőkére való részleges áthárítása, s a zsidó nagytőkés egzisztenciák elleni offenzíva volt. Az irányitott gazdaság számos diszfunkcionális vonása az uralkodó rendek ilyen ér­dekkonfliktusaiból származott. A hivatalnoki-katonatiszti rendi aspirációk mindvé­gig reális, bár váltakozó intenzitású és végülis gyenge, ellenerőkbe ütköztek. A nyilas hatalomátvétellel, a hivatalnoki-katonatiszti rend periférikus csoportjai­nak vezetésével megvalósított totális diktatúrával pedig, e rend kvalitásaiból, erejéből, idejéből egy - a háborús károk, s a német hadiszállítások következté­ben - dezorganizált gazdaság kifosztására futotta. is A gazdasági intézményrendszer, a rá vonatkozó ideológia és az uralmi vi­szonyok kölcsönhatása volt a kiindulópont. Az iparosodó magyar gazdaságban az állami beavatkozás a liberális szabadpiaci modell ki épités ét támogatta, a század­forduló körül - más áramlatok mellett - kibontakozott és megerősödött a libera­lizmus gazdasági ideológiája is. Ugyanekkor, az osztálytagozódás kereteinek ki­épülése mellett, már előrehaladt a hivatalba kényszerülő középnemesség és az asszimilálódó polgári elemek önálló renddé szerveződési folyamata. Az első vi­lágháború kényszeritő körülményei létrehozták az Irányitott gazdaság intézmé­nyeit, melyek azonban nem működtek kielégítően, s röviddel a háború után fel­83 Szőke Gyula felszólalása az országgyűlés felsőházának 1938. május 11 -i ülésén. Az országgyűlés felsőházának naplója III. kötet. Budapest, 1938. 234.

Next

/
Oldalképek
Tartalom