Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

számolódtak. A húszas években az állami bevatkozás ismét támogató jellegű volt, a nagybirtok és a nagytőke koalíciója kiszorította a hatalom csúcsairól az ellenforradalomban tevékenykedő hivatalnoki-katonatiszti csoportokat. A kibontakozó válság megszakította az államilag támogatott liberális kapitalizmus reorganizációját. Aktivizálódott és hatalmi pozícióban megerősödött a hivatalnoki-katonatiszti rend, uralkodóvá vált az Irányított- és tervgazdasági ideológia. Az intézményrendszer radikális átszervezése 1938-ban, a fegyverkezési program meghirdetésével vette kezdetét. Kialakultak az árellenőrzés, a nyersanyag- és munkaerőgazdálkodás centralizált állami intézményei, a korszak végére felszámolták a szakszervezeteket. A redisztributiv hierarchia - működésének logikai konstrukciójától eltérően - számos diszfunkcionális vonást mutatott. Az irányitott gazdaság már nem a tranzaktiv piaci kapcsolatokat involválta, de még nem a magántulajdont felszámoló uralmi rendszer volt. Konfliktusok a magántőke és az irányitó szervek, a polgári és a honvédelmi ellenőrző apparátus között, a termelés és elosztás mechanizmusában, súlyos aránytalanságok az ágazati struktúrában, a rohamos infláció és a reálbérek jelentős csökkenése, a nyersanyagokban és a fogyasztási cikkekben mutatkozó tartós hiány egyaránt a gazdasági mechanizmus immanens elemel: az érdekkonszenzust azért csak egy szűk uralkodó rend terrorja képes biztositani. Az első világháború gazdasági mechanizmusa még háborús kényszerintézkedések eredménye volt. Az irányitott gazdaság koncepciója és gyakorlata már részben megelőzte és - szélesebb perspektívában - maga eredményezte a második világháborút.