Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

nagymértékben növeli az európai háború esélyeit, melybe tisztán területi okokból, s a reviziós törekvések miatt Magyarország Is belesodródik. Ezért egy memorandumban kifejtette a magyar hadsereg fejlesztési tervét, amely 4 évre 1 milliárd 700 millió pengős beruházást irt elő. 1937 novemberében Horthy szükkörü értekezleten megvitatta a memorandumot. Fabinyi pénzügyminiszter teljesithetetlennek tartotta a terv anyagi követeléseit, mig Imrédy, aki ekkor a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, a tervben megjelöltnél nagyobb összeg biztosítását is elképzelhetőnek tartotta. Az értekezlet nem zárult konkrét döntéssel, azonban a gazdasági-uralmi erőviszonyok alakulása innen már egyértelműen a győri program felé mutatott. 1938 februárjában pedig már bizonyos hirek is kiszivárogtak a küszöbön álló programról.

18 A tervet azonban az utolsó pillanatig titkolták, hiszen annak fogadtatása felől - amint arra egy óvatos hangú cikk felhivja a figyelmet korántsem voltak biztosak: "... közvetlenül a győri beszéd elhangzása után a gazdasági életen kivülálló társadalom azt hitte, hogy a kivételes idők és a kivételes körülmények által rájuk kény szeritett gigantikus terv kipattanása egy időre meg fogja szakitani a gazdasági élet folyását. Nem igy történt. A nagy szombatot követő első hétköznapon a gyárakban, bankokban, műhelyekben, boltokban éppen ugy megindult a munka, mint máskor..."

19 Darányi miniszterelnök március 5-i kidolgozatlan, s csupán a program kontúrjait érintő beszéde igy is sok találgatásra és kritikára adott alkalmat. Tudott volt, hogy az egymilliárd pengős beruházási összeg 60%-át egyszeri vagyonváltsággal, 40%-át pedig kölcsön kibocsátásával kívánják fedezni. Félhivatalos információk alapján a köztudatban az a hir terjedt el, hogy bár az összes vagyonadóalapnak csak mintegy negyede esik a részvénytársaságokra, a vagyonválts ágnak mégis több mint felét a részvénytársaságokra háritják.

20 Ez a magántőke köreiben erős visszatetszést és aggodalmat • keltett. Miként az Országos Iparegyesület elnöke megjegyezte, azáltal, hogy az állami beruházásokra szánt összegeket a magángazdaságtól elvonják, a fogyasztási cikkeket előállitó iparágak termelési lehetőségei és munkaalkalmai egyaránt nagymértékben csökkenni fognak.

21 A győri programhoz számos törvény- és rendelettervezet kapcsolódott, melyek közül kétségkívül legnagyobb visszhangot az un. "egyensúly" javaslat váltotta ki. Ez a javaslat (az 1938/XV.tc. előkészítése), mely a zsidószármazásuak gazdasági életben való korlátozását célozta, talán a beruházási program terheinek egyenlőtlen elosztásánál is nagyobb visszhangot és ellenállást váltott ki a nagytőke vezető köreiben. S valóban, a javaslat erőltetése a beruházási program kezdeti fázisában kockázatos volt, hiszen annak kimenetelét tehette kétségessé. Ezért kellett Imrédynek kormányra kerülésekor oly nyomatékosan hangsúlyoznia, hogy programját a tőkés rendszer alapján tartja megvalósithatónak. Imrédyt (akinek nevéhez a győri program koncepciója éppúgy kötődik, mint Gömbös-féle nemzeti munkaterv pénzügyi vonatkozásainak kidolgozása) ekkor még a magyar nagytőke kitűnő angol kapcsolatokkal rendelkező, szélsőségektől mentes szolid bankembernek tekintette. Úgyszintén érzékenyen érintette a gazdasági életet annak kilátásba helyezése, hogy a beruházási prog18 „Gerlóczi (— 8 Órai Újság -) tisztelettel érdeklődik, hogy 1. igaz-e, hogy a belső kölcsönre vonatkozó felhívás vasárnap meg fog jelenni 2. igaz-e, hogy a min.eln. úr ő Excellentiája szombaton Győrben ezt be fogja jelenteni. Gerlóczi mély tisztelettel kér a fenti két kérdésre Nagyméltóságodtól kegyes telefonválaszt, mert a 8 Órai Újság mai számában erről a kérdésről írni szeretne. Budapest, 1938. febr. 25." (Lapszéli ceruzafeljegyzés: „ő Exc: Nem igaz!") Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter iratai. OL K/280/1/2. 19 Honi Ipar, 1938. március 19. 1-2. 20 U.o. 21 Magyar Ipar, 1938. március-április 22.