Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

ram keretében kiadott megrendelések teljes ellenőrzése a kormány kezében lesz: "... lehetetlen az is - ami egyébként nem uj gyakorlat -, hogy az ármegállapítás során a hivatalos szerveknek joguk legyen minden adat bekövetelésére, a vállalatok üzleti gesztióinak legaprólékosabb részleteibe való betekintésre, és ez alapján a döntő kormánytényezők tájékoztatására anélkül, hogy maguknak az érdekelt vállalatoknak bárminő jogai is volnának az eljárással kapcsolatban... Mindennek betetőzése azonban, hogy a kormánynak módjában áll az un. renitens vállalatok élére uj vezetőt állitani. Mi ez, ha nem az etatizmus teljes kiépítése?"

22 A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter csak egy hónappal később, április 8-án nyújtotta be. A törvény első pontja, mely az általános célkitűzéseket rögzitette, egy széles körű gazdaságfejlesztési program megalapozásaként fogalmazódott meg. A honvédelmi célok mellett fokozott hangsúlyt kaptak a kapcsolódó Infrastrukturális beruházások, a nyersanyagkutatás, a mezőgazdaság és különösen az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, a falusi egészségügy, a népoktatás, a szociális helyzet javitása. 23 A program méreteire jellemző, hogy az öt évre tervezett egymilliárd pengős állam

i beruházások egy évre vetítve meghaladták a harmincas évek évi átlagos összgazdasági tőkeakkumulációját. Ily módon tehát megvolt a jogosultsága a nagytőke aggodalmának, mely a magántőke terjedési lehetőségeinek perspektivikus beszűkülésével számolt. 24 Az egymilliárd pengő konkrét elosztását a törvény nem rögzitette, további pontjai csupán a beruházandó összeg előteremtéséről intézkedtek éspedig a korábban ismertté vált módon. Hatszázmillió pengőt beruházási hozzájárulás cimén vagyonadó formájában kellett befizetni, négyszázmillió pengőt pedig belső kölcsönök fedeztek. Mint ezt kimutatták, az egymilliárd pengő 60%-át közvetlenül hadicélokra fordították, további 210 millió pengőt a háborús beruházásokhoz kapcsolódó közlekedésfejlesztésre szántak, 10 milliót a bányászati és kohászat fejlesztése, 75 milliót a mezőgazdasági s további 105 milliót egyéb szociális és kommunális beruházások tettek ki. 25 A győri program - ahogyan gyakran nevezték - ötéves terv volt, s mint hamarosan kiderült: feszitett ütemű terv. Végrehajtásának első két évében mindenesetre jelentős konjunktúrát eredményezett. Imrédy már 1938 őszén, kaposvári beszédében bejelentette a honvédelmi törvény megalkotását, s az általános hadkötelezettség elrendelésétől a gazdasági élet ujabb fellendülését várták: "A hadkötelezettség bevezetése a nemzeti biztonság tökéletes megteremtése mellett kaszárnyák és egyéb objektumok megteremtésével az építőiparnak nagyszerű munkaalkalmat nyújt majd. Elég itt utalnunk Kalocsa megyei város példájára, ahová egy zászlóalj katonaság telepítése máris a város egész gazdasági struktúrájára galvanizáló hatással van és a kereskedelem és az ipar számítása szerint a helyőrség, mint állandó társadalmi réteg a lokális piac számára elsőrangú vásárló alanynak fog bizonyulni. A vidéki városok, sőt nagyközségek is valósággal versengenek már esztendők óta, hogy katonaságot kapjanak..."

26 1938-1939-ben tehát a reálisan létező probléma a kibontakozó konjunktúrában a fogyasztói piacok biztositása volt a hadi- és Honi Ipar, 1938. április 30. 13-14. A totális etatizmus kiformálódása mintegy négy évvel később következett be, amikor a Honi Ipar az üyen észrevételeket már nem tehette meg. 1938. XX. t.c. A honvédelem és közgazdaság fejlesztéséről egyes népjóléti beruházásokról és ezek költségeinek fedezéséről. Magyar Törvénytár, Budapest, 1939.250-251. Lásd erről Ausch Sándor: A háború finanszírozása és az 1938-1944. évi infláció Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 1955/10.1194-1214. U.O., valamint Lóránd D. Schweng: Economie Planning in Hungary Science 1938. N.Y. 1951. 1. skk. (idézi Nicolas Spulber: The State and Economic Development in Eastern Europe. N. Y. 1966.) Magyar Közérdek, 1938. szeptember 15. 1.