Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

üresedett egy havi 100 P jövedelmet biztositó trafikrész. Az árusitási engedélyért folyamodók reprezentatív listája igy festett: Papp Samu volt országgyűlési képviselő, özv.Feszty Árpádné, Jókai Mór leánya,Hollán Aurélnél, akinek apósa és sógora a "kommunizmus alatt mártírhalált haltak", s végül Holbesz Aladár a József Kir.herceg Szanatórium Egyesület volt igazgató-főtitkára. Az ajánlók soraiban-akiket részben rokoni kapcsolat, részben közvetlen ismeretség kötelezett - ott található Rajnai Gábor színész felesége, dr. báró Szalay Gábor postavezérigazgató, dr.Bud János nyug. kereskedelemügyi miniszter, országgyűlési képviselő, dr. Ugrón Gábor nyug. belügyminiszter, országgyűlési képviselő, dr. Walkó Lajos külügyminiszter, gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök, Zichy Gyula kalocsai érsek, dr. v. József Ferenc főherceg, gróf Bethlen Istvánné, dr.Hegedűs Lóránt nyug.pénzügyminiszter, a TÉBE elnöke.

8 Ugyanakkor egy viszonylag vékony, kiemelkedő társadalmi hátterű, széleskörű társasági kapcsolatokkal rendelkező réteg a különböző részvénytársaságok igazgatóságába is beáramlott. A válság állami beavatkozást igényelt, az állami beavatkozás a bürokratikus-katonai apparátus uralmi pozicióinak erősödésével járt. Itt tehát kettős hatással kell számolnunk. Egyrészt Gömbös hatalomra jutásával a közvetlen hatalomgyakorlás számos kulcspozíciója a hivatalnoki-katonatiszti rend politikai exponenseinek kezébe került. Másrészt pedig a rend periférikus csoportjait nagymértékben sújtotta a válság, s ez mintegy társadalmi és ideológiai alapjául szolgált az állami beavatkozás uj tipusának, a liberalizmus elleni ideológiai offenzívának. Konfliktus szituáció alakult ki, mely a korszak végéig elhúzódott, s melynek egyik főbb jellegzetessége az volt, hogy mindvégig az uralkodó rendek belső ügye maradt. A Gömbös-hivek törvényhozásban való térnyerésével jelentős jobbratolódás következett be a Nemzeti Egység Pártján belül. Ugrásszerűen megnövekedett a fasiszta reformpolitikát és az őrségváltást aktivan igénylő, bürokratikus-katonai érdekeket képviselő szélsőjobboldali frakció aránya.

9 Az állami beavatkozás súlyának növelésével, a hivatalnoki rend térnyerésével a harc még korántsem dőlt el a beavatkozás módját illetően. A nagytőke és a földbirtokos arisztokrácia a közvetett és támogató jellegű intézkedéseket preferálta, ahogyan ez Bethlen István és Károlyi Gyula, megtakaritáscentrikus szemléletében megmutatkozott. 10 Gömbös elképzelései azonban egyértelműen egy fasiszta-korporativ gazdaság kiépitésére irányultak. Elképzeléseiben nagy súlya volt a gazdasági élet törvények utján való szabályozásáról a rendeleti kormányzásra való áttérésnek, a rendeleti hatáskörök bővitésének.

11 S jóllehet a konkrét gazdaságpolitikai intézkedésekben az elképzelések nem realizálódtak maradéktalanul (hiszen Gömbös hatalmának megszilárdulása is jórészt a nagytőkével kötött kompromisszum eredménye volt) mégis, azáltal, hogy rendi törekvések és egyéni aspirációk eszközeként mind pregnánsabban elkülönülő koncepcióvá álltak össze, hatásuk a későbbiekre nézve rendkivül fontos. Az egyik központi kérdés a munkanélküliség és a munkás szervezetek problémája volt. Gömbös nemzeti munkaterve mely inkább mindenki megnyerésére hivatott politikai programnak, mint átgondolt gazdasági koncepciónak tekinthető; ebben a kérdésben egyértelmű volt: "szembeszáll a szociáldemokrata 8 Imrédy Béla iratai. OL K/278/12/63. 9 A magyar változások szervesen illeszkedtek a nemzetközi politikai életbe. Közép-kelet-Európában is sorra alakultak a fasiszta pártok, így Szlovákiában a HJinka-párt, Horvátországban az usztasák, Romániában a Vasgárda, Bulgáriában a Cankov-csoport. Lásd erről: Sipos Péter: Imrédy Béla és a Magyar Megújulás Pártja, Akadémia, Budapest, 1970. 10 Lásd enölMárkus László: A Károlyi Gyula-kormány bel- és külpolitikája. Budapest, 1968. 11 Ld. a Gömbös-kormány idején tartott első koronatanács jegyzőkönyvét, In: Horthy Miklós titkos iratai. Budapest, 1963. 131-135.