Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

Lengyel György AZ IRÁNYÍTOTT GAZDASÁG KIALAKULÁSÁNAK NÉHÁNY TÉNYEZŐJE MAGYARORSZÁGON "Ma a totális állam korát éljük, mely főleg szociális akar lenni, hogy totális maradhasson." Navratil Ákos A harmincas évek magyar közgazdasági irodalmának pragmatikus gazdaságpolitikai vonulata az irányitott gazdaság terminusát tette kulcskategóriájává. Az irányított gazdaság koncepciója a győri program meghirdetése után kialakuló gazdasági mechanizmus modelljévé vált. Az ország háborús felkészitését célzó.gazdaságpolitikai modell érvényesülési folyamatát, gazdasági téren, az árucsere kapcsolatokat maga alá rendelő centralizált redisztributiv intézményrendszer kiépülése jellemezte. Ez társadalmilag a politikai uralom egységesülését, gazdasági uralom fölötti dominanciáját és ezáltal az ideologikus értékek, valamint az uralmi viszonyok átstrukturálódását foglalta magában.i 1 Az itt alkalmazott analitikus kategóriák jórészt a szubsztantív ökonómiában és a weberi uralom-elemzésben nyertek teoretikus kifejtést. Lásd ehhez: K. Polányi-CM. Arensberg-H.W. Pearson (eds.): Trade and Market in Early Empires, N.Y.-London, 1957.; Polányi Károly: A gazdaság, mint intézményesített folyamat (Kis János-Márkus György bevezető jegyzeteivel), Magyar Filozófiai Szemle 1971/5-6. 738-1'57.; Polányi Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Gondolat, Budapest, 1916.; Max Weber: Gazdaság és társadalom. Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1967. 69-96.; 241-300. Bizonyos vonatkozásban ide kapcsolódik: Alexander Gerschenkron: Gazdasági elmaradottság történelmi távlatból nézve c. tanulmánya (Válogatás A. Gerschenkron gazdaságtörténeti munkáiból. M. K. K. E. (Gazdaságszociológiai Kutató Csoport kiadványa, Budapest, 1976.1-37.) Az intézményi iskola és a német történelmi iskola tradícióit hasznosító szubsztantív szemlélet egyik központi kérdése, hogy milyen az adott gazdaság intézményesülési módja, a másik pedig, hogy milyen helyet foglal el a gazdaság a társadalomban. A szubsztantivisták empirikus munkáikban a. primitív és az archaikus gazdaságok intézményrendszerét elemezték. Gerschenkron az iparosítás intézményi feltételeinek és típusainak vizsgálatát összekapcsolta az iparosítási ideológiák leírásával, de nem volt koherens társadalomstruktúra-képe. A nem piaci jegyeket felmutató modern gazdasági szisztéma vizsgálatakor kérdéseink tehát a következők: mi a gazdaság intézményesülési módja, milyen társadalmi csoportok konszenzusán alapul az adott intézményi mechanizmus működése, s melyek az azt legitimáló ideológia karakterisztikus vonásai? E módszertani alapkérdések tisztázásához mindenekelőtt a következők járultak döntő módon hozzá : Szelényi Iván: Településrendszer és társadalmi struktúra (kandidátusi értekezés); Hegedűs József: A kelet-európai gazdasági fejlődés néhány kérdése; Kertesi Gábor: Kísérlet a magyarországi értelmiség tipológiájára;Pártos Gyula: A kapitalizmus fejlődése és a fasizmus gazdasági koncepciója (diplomamunkák). Az itt érintett szűkebb társadalomstrukturális kérdések tárgyalásmódja néhány ponton szoros analógiát mutat Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között c. tanulmányával. (Valóság, 1976/4-5.) Az indukáltberuházások társadalomstrukturális hátterének funkcionalista szemléletű tárgyalására Bert. F. Hoselitz tett kísérletet. Là.

H.G.J. Aitken (ed.): The State and Economic Growth. N.Y. 1959'.