Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

eket, s mindez vonatkozik az 1897. január 1. után, az állami anyakönywezetés bevezetése óta kikeresztelkedettekre is. Mit tartalmaztak az ébredő "reformkövetelések"? Két gondolati irányzat keveredett ezekben a követelésekben. Egyrészt az agrárius gondolatok torz formája, amelyet a falu zsidótlanitásának követelésében, a "nemzeti" földbirtok viszszaszerzése iránti igényben fogalmaztak meg. Másik oldalról pedig a "keresztény" kispolgári követelések szószólóiként a zsidó asszimiláció névleges és már megtörtént eredményeit akarták megsemmisiteni, miközben a zsidóság társadalmi életét minimálisra csökkenteni, honvédő kötelességeit - elismerés nélkül és kötelező jelleggel - maximálisra növelni igyekeztek. A magyarországi asszimilált zsidóság újra "zsidóvá tételével" pedig a magyarság egyfajta szupremácláját követelték. Ez az ébredő megfogalmazásban jelentkező politikai antiszemitizmus komplex jelenség volt. Az 1918-1919-es forradalmakat követő struktúraváltozás rétegharcainak egyik formájaként a társadalmi átalakulás problémáját óhajtotta zsidóellenes formában megoldani. Ez jutott kifejezésre az ébredők "gazdasági harcában" Is, amelynek szükségszerűen a keresztény Magyarország létrejöttéhez kell vezetnie.

177 Ugyan a program elkészültekor még nem voltak Ismeretesek a Horthy-rendszer alapvető kül- és belpolitikai kereteit meghatározó Párizs környéki békerendszer passzusai, amelyekért a kurzus később jelentős mértékben a két forradalmat, s vele a zsidóságot tette felelőssé, a Tanácsköztársaság szerepe mellett e program létrejöttéhez, demagóg megfogalmazásaihoz, már 1918 előtt Is adva voltak a gazdasági és társadalmi keretek. A forradalmak, a háborús pszichózis ezt mintegy megtöltötték tartalommal, s mindehhez "szelepként" kapcsolódott az antiszemitizmus. Az "Intelem a zsidósághoz" c. röpirat 178 már továbbfejlesztette az ébredő mozgalom kritikáját, s a szocializmusra, a demokratizmusra, a radikalizmusra hivatkozva hazug jelszavakkal uszítóként emliti a szabadkőműves páholyok és a sajtó zsidó képviselőit. Kifejti, hogy a Vázsonyi Vilmosok, Garami Ernők, Buchinger Manók, Weltner Jakabok ingerlik a zsidóság ellen a magyarok haragját. Az "ájulásból felébredt" magyarság ezek további "vétkezése" eseten a Magyarországon élő egész zsidóságot felelőssé fogja tenni... Az Ébredő Magyarok Egyesülete zsidóellenes programja az egyesület megalakulásakor a mozgató, irányító személyek politikai pártállásának megfelelően alakult. Az egyesület taglétszámának felduzzadása e programpontok kibővítését eredményezte. Az 1919-1920 fordulóján meghirdetett követelések csak az antiszemitizmus kezdeti térhódítását jelentik. A falusi zsidóságnak megmaradhatna még a birtoka, noha erősen szoritaná az adókulcs, de a városi zsidóság ellen követelt gazdasági harc és az anyakönyvezés! kérdések éles megfogalmazása már a jövőt vetiti előre. Az antiszemita programok a társadalom egyes rétegeire különböző módon hatottak: voltak akik antiszemitizmusának kegyetlensége miatt elitélték, voltak viszont olyanok is, akik lelkendező verseket Írtak, s a "bosszúálló Isten sújtó karjának" tekintették az ébredőket.

179 A programok megvalósításának megkezdéséhez a legkézenfekvőbbnek és a legtöbb sikerrel kecsegtetőnek az élelmezési terület zsldótlanltása kínálkozott, a karácsonyi vásár után ujabb akciót Inditottak az éhező főváros élelmiszerekkel való ellátására. Az ÉME Beszerzési Csoportjának kérésére a tanács enge177

Uo. 18. 178

Intelem a zsidósághoz! sz.n. 1920. ÉME kiadás, 1-8. 179

Népakarat, 1920.1.7. II. évf. 3.sz. 3. Besericzyné Bankó Júlia Ébredő Magyarok c. verse