Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
lők közül kb. 60 föt vettek őrizetbe. Az Est elleni merénylet 24 gyanúsítottjából húszat, a Népszava merénylőiből, a 39 letartóztatottból harmincat rövid idővel később már szabadlábra helyezték - irta a Magyar Jövő 1919. december 10-i száma. 157 Az ébredők ellen nemcsak a rendőrség Kezdett el nyomozni. 158 A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéken más jellegű eljárások is indultak ellenük, főleg sajtóperek. 159 A biróság azonban a "commünt követő román megszállás alól való felbuzdulás" utáni nemzeti irányú megnyilatkozásnak értékelte az inkriminált cikkeket, s csak pénzbirságokat rótt ki. 160 1919 karácsonyát megelőzően ismét ÉME-plakátok jelentek meg az utcákon. Az előállító nyomdát és az antiszemita élcek terjesztőit azonban hiába keresték. . , 161 A Magyarországi Radikális Keresztényszocialista Párt hamarosan nagygyűlést fog tartani - terjedt el a hlr a fővárosban 1919. december közepén. 162 Minden antiszemita férfit ott szeretnének látni, mert jelen lesz az összes antiszemita alakulat és az ÉME is. A gyűlés tárgysorozata a következő lesz: a Népakarat és a cenzúra viszonya, a kommunista agitáció megfékezése, a zsidó lapok betiltása, a zsidótörvény előkészítése, a tisztviselőkérdés, a munkásság gazdasági helyzetének javitása, a munkásjóléti intézmények helyzete és a kormány tevékenysége. FŐ szervezője természetesen - mint már oly sok gyűlésnek - az örök szervező, agitáló Ébredő Magyarok Egyesülete volt. 1919-1920 fordulójára a MOVE mellett az ÉME aktivizálódása a legszembetűnőbb a korszak szélsőjobboldali egyesületeinek tevékenysége terén. A megalakuló egyetemi zászlóaljak tagjainak soraiban is találkozunk velük. 163 Az egyetemeken és más intézményekben folyó igazolási eljárásoknál a Keresztény Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége mellett az ÉME szerepe is jelentős. Képviselőik ott ültek minden fegyelmi bizottságban, s aláírásuk nélkül a jegyzőkönyvek érvénytelenek voltak. 164 A fővárosi antiszemita áramlat fő gyűjtőhelye az ÉME volt. Budapest éjszakáit a zsidók állandó inzultálása tette hangossá, az ébredők gyűléseiken mocskolódva emlékeztek meg a Tanácsköztársaságról s népbiztosairól. 165 Az éjszakai akciók zsidóveréssel és az áldozatok kirablásával jártak. 166 Ezek a kilengések és az egyéni, válogatás nélküli, mindenki ellen megnyilvánuló vagyonszer157 Magyar Jövő, Miskolc, 1919. XII. 10.1. évf. 57. sz. 1. 158 A BFL Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék 1919. évi mutatókönyvében azonos szám alatt szerepelnek a szerkesztőségek támadói (10.724/1919.), iratok azonban nem maradtak. A Pesti Napló 1919.XII.9-i számában közölte tizenöt fő idősebb, 19 — 39 év közötti, s 8 fiatalkorú ,gomboló" személyi adatait. Ezek közül az adatok közül csak kettőé egyezett meg a bírósági bejegyzésekével, míg háromé közel azonos volt. A többi 18 „romboló"-ra nincs adat. 159BFL VII.5.C. Bp. Kir. Bűn.Törvir.Bün.perir. 2625/1920. Bárdossy Gyula pere. A bűntető eljárást az Ébredő Magyarország 1919.XII.14-i I.évf. 8-9.sz. 19. oldalán megjelent cikk miatt indították. Az inkriminált cikk címe „Grósz Emil bolseviki egyetemi tanár" volt. 160 BFL VILl.d. Budapesti Királyi ítélőtábla. Peres iratok. 2407/1921. Bárdossy Gyula B.V.2625/1920. ítéletének indoklásából. 7. 161 Szózat, 1919. XII. 25.1. évf. 75. sz. 14. Antiszemita plakátok. 162 Népakarat, 1919.XII.15. I.évf. 1. Rendkívüli kiadás. Nagygyűlés. l63 Dósa Rudolfné: id.m.87. ^Szabolcs Ottó: Köztisztviselők az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisában (1920—1926). Tisztviselőkérdés Magyarországon az első világháborút követő infláció és szanálási válság éveiben. Bp. 1965, Akadémiai K.78. í65 Gratz Gusztáv: id.m. 269-270. 166 Uo. 316-317.
