Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
zési akciók sikere és a bennük részt vevők büntetlenül maradása, valamint a vezetőség által kezdeményezett demonstrációk az ÉME társadalmi bázisának kibővüléséhez vezettek. 167 A november 30-i nagygyűlésen elhangzottak vitaindítóként szerepeltek a vidéki szervezetek soron következő összejövetelein. A győri Ébredő Magyarok Egyesülete által a Lloyd épületben tartott december 14-i kisalföldi központi gyűlésen a magyar viszonyok megváltoztatásával kapcsolatban a résztvevők 10 pontban foglalták össze követeléseiket. Ezek szerint internálni kell a kommün alatt szerepet játszott zsidókat, a már internáltakat továbbra is benn kell tartani, a keresztény társadalom veszélyes elemeit pedig ugyancsak internálótábor okba kell zárni; a szén- és egyéb bányák állami felügyelet alá helyezendők, valamint a létfenntartási cikkeket gyártó és feldolgozó gyárak és üzemek is; vagyondézsma és hadinyereségadó érdekében szigorú zár alá kell venni az elrejtett és nyilt zsidóvagyont; a magánbankokat államositani kell; az állami kisajátitási jogot ki kell terjeszteni az ingatlanvagyonok mellett a haszonbérletekre is, a zsidókkal szemben ennek azonnal szerezzen érvényt a kormány; azonnal oszlassák fel az adófelszámoló, adókivető bizottságokat; a zsidóktól a trafik- és italmérési engedélyt el kell venni, s át kell adni hadirokkant keresztényeknek; ahol egy újság, folyóirat munkatársai, részvényesei között a zsidóság 50%-nál több, ott a sajtótermék minősüljön zsidó nemzetiségű lapnak, nyilvántartassák, csak kisebbségi jogai legyenek; amig a zsidó faj törvénnyel jól rendezett körülmények között nincs, addig az a zsidó, akit árueldugáson, csaláson, törvénybe ütköző cselekedeten érnek, magyar nevét veszitse el, utasítsák ki az országból; továbbá ártalmatlanná kell tenni azokat, akik a Nemzeti Hadsereget gyengíteni akarják! 168 Mindezen gyakorlati irányú követeléseken tul, melyek valójában meszsze meghaladták a budapesti "novemberi pontokat", a győri ÉME vezetősége - Varga Károly titkár és Pohárnik Jenő elnök - a győri és az egész ébredő magyarság nevében propagandisztikus módszereiknek megfelelően kijelentette, hogy ha ezt a "minimális programot" nem teljesiti a kormány, akkor szembetalálja magát az Ébredő Magyarok Egyesületével. A győri szélsőjobboldali hangvétel jellemezte az ugyancsak december 14-én tartott ceglédi, nagykőrösi és újpesti gyűléseket is. Az ébredő sajtó a megvalósuló 1918.decemberi álomról cikkezett... 169 Miről beszéltek az ÉME szónokai ezeken a gyűléseken? Nagykőrösön Mádl J. Géza a zsidókérdésről, Turchányi Egon pedig az ÉME programjáról tartott beszámolót. A Piac téren összesereglett többezres tömeg nagy tetszéssel fogadta ezeket a beszédeket. A ceglédi gyűlést - a szakadó eső ellenére - a Kossuth téren kellett megtartani, mert a városháza nagytermébe nem fértek be a szimpatizánsok. Újpesten dr. Bárdossy főtitkár ismertette az ÉME elképzeléseit, Borsody Gyula pedig az egyesület 1919. novemberi tevékenységéről számolt be. Egyik gyűlésen sem esett azonban szó arról, hogy Barna Tibor, Kecskemét helyettes rendőrkapitánya bejelentette: a. Duna-Tisza közi ébredőkhöz vezetnek azok a nyomozási szálak- amelyek a 22 eddig megtalált áldozat gyilkosaival kapcsolatosak. A 18 orgoványi és a négy lajosmizsei áldozat fellelt holtteste körüli nyomozás azonban hamarosan megszűnt, a 20 letartóztatott ébredő szabadlábra került. A vizsgálatot csak Bethlen kormányra lépése után folytatták, de akkor már mások voltak a politikai körülmények. 170 167 Dr. Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Bp. 1934, Franklin, 145. 168 ÉM. 1920.1. 1. II. évf.Lsz. 25-26. 169 ÉM. 1919. XII.21. I.évf. 10. sz. 27-28. 170 Magyar Jövő, Miskolc, 1919.XII.14.1. évf. 61.sz. 2. Barna Tibor jelentése
