Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

Török Sándor egyetemi hallgató az egyetemi turulosok üdvözletét tolmá­csolta. A nagygyűlés tüntetéssel zárult. "Keresztény és nemzeti Magyarországot" jelszót kiabálva vonultak végig a Belvároson és a Lipótvároson, s a Klauzál té­ren fejezetek be "felvonulásukat". Hat nappal az ébredők budapesti nagygyűlése után antiszemitizmustól lett újra zajos a Vigadó. Az Antiszemita Párt tartotta itt első nagygyűlését 1919. december 6-án. Az első felszólaló Szmrecsányl György volt. Élesen szólt a zsi­dóság intrikáiról, a zsidó sajtó hatalmáról, melyek szerinte az újjáépítés fő gát­ját képezik. Emiatt a "zsidó ármány letörése" a magyarság létérdeke. 152 Fel­szólalt még Kmoskó Mihály egyetemi tanár, aki Károlyit, Hockot és a zsidósá­got tette felelőssé a bekövetkezett eseményekért. Dr. Török Elemér, a párt el­nöke pedig beszédében már a zsidó vagyon szigorú zár alá vételét szorgalmaz­ta. 153 Az ébredők a nagygyűlés után látogatást tettek a pártelnöknél. 154 Dr.Tö­rök, aki az ÉME 1919. augusztusi plakátjának Is szerzője volt, elmondta, hogy a románok őt Is elfogták, de megszökött, s utána a Dunántúlon szervezte az ÉMÉ-t. Ottani tevékenysége közben alapította meg a Magyarországi Antiszemita Pártot. Szerinte két probléma van Magyarországon: az egyik az ország integritásának kérdése, a másik a zsidómentes nemzeti állam létrehozása. Ez utóbbit erőszak­szervezetek utján meginditott keresztény offenzivával lehet csak elérni. Közölte, hogy Clerkkal annak betegsége miatt nem tudott tárgyalni, de Sir Lorraine Percy, a misszió egyik tagja fogadta. Dr.Török kijelentette előtte, hogy az antiszemiták nem vesznek részt a kormányban, mert a nemzetet megcsúfolta a koncentrációs kabinet létrehozása körüli huzavona s az, hogy a kormánynak zsidó tagja Is van. Kérte Percyt, közölje Ver saille sban, hogy ha a nagyhatalmak megakadályozzák a zsidókérdés gyors rendezését, olyan pogrom fog kitörni, hogy e téma végleg lekerül a napirendről. Török szerint a megoldás egyetlen módszere - Zákány véleményéhez hasonlóan - az önálló zsidó államalakulat létrehozása. Az antisze­miták és ébredők gondolatainak hasonlósága nemcsak gondolati közösség ered­ménye volt, hanem igen szoros személyi kapcsolatok által átszőtt fegyverbarát­ságé is. Az ébredők alkották Török pártjának élcsapatát. 155 Az Országos vagy Magyarországi Antiszemita Párt néven szereplő párt nagygyűlését Az Est és a Népszava kiadóhivatala elleni akció zárta be. A gyű­lésről a tömeg a szokásos antiszemita jelszavakat kiabálva Az Est és a Népsza­va 'kiadóhivatala és szerkesztősége elé vonult, s oda betörve vandál pusztitást végzett. Huszár miniszterelnök december 8-án kijelentette: a keresztény pártok elhatárolják magukat az ilyen megmozdulásoktól, a Keresztény Nemzeti Pártnak ilyen tagokra nincs szüksége, mint ahogy a "heccpártokra" (antiszemiták, ébre­dők csoportjaira) sincs szüksége az országnak. 156 A sietve elhangzott minisz­terelnöki nyilatkozatot közvélemény-nyugtató letartóztatások követték. A merény­5 A Nép, 1919. XII.14.1. évf. 6.sz. 4. sz Az Antiszemita Párt első nagygyűlése. 53 Pesti Napló, 1919. XII.9. Szétdúlták a Népszava szerkesztőségét, nyomdáját és Az Est kiadóhivatalát. 54 ÉM. 1919.XII.7.1. évf. 6—7. sz. 23. Látogatás a Magyarországi Antiszemita Pártnál. 55 Az Országos Antiszemita Párt vezetőségében - a korabeli ébredő sajtó szerint - szinte valamennyi szélsőjobb­oldali keresztény nemzeti politikus részt vett. A legitimista nagybirtokos, volt főispán Szmrecsányi Györgyöt - az első, jövendőbeli ÉME-elnököt - az ébredő választmány szinte valamennyi tagját, s a Budapest környéki csoportok számos képviselőjét azonban külön is kiemelték. Hogy a „számos keresztény nemzeti politikus" kö­zé ki tartozott, arról nem írt az Ébredő Magyarország. 56 Magyar Jövő, Miskolc, 1919. XII.9. I.évf. 56. sz. 1. Szigorúan megtorolja a kormány a Népszava és Az Est ellen intézett merényletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom