Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
szesedése mellett az államhivatalnoki kar, a környező országok magyarlakta területeiről menekült tisztviselő rétegek, s a belügyi, igazságszolgáltatási és közigazgatási állásokba benyomult dzsentri volt a legjelentősebb. Ugyanakkor jórészt ezek a rétegek alkották az Ébredő Magyarok Egyesülete és a MOVE budapesti csoportjainak társadalmi bázisát is. 100 Budapesten az ÉME szervezése, tevékenységének "kibontakoztatása" - szemben a vidéken szük keretek között megindult egyesületi, mozgalmi fejlődéssel - a román megszállás következtében a "nagy politika" mozgásainak árnyékában folytatódott. A Budapesti Főkapitányság 1919 szeptemberében közölte beosztottaival a BM 937/1919. res. körrendeletét, amelyben megállapítja, hogy "... a szünet nélkül tartó antiszemita mozgalmak nemcsak a köznyugalom és a közrend helyreállitása elé görditenek súlyos akadályt...", hanem a törvény teljes szigorát is igénylik. 101 Ez az igény azonban nemcsak a kormány, hanem a budapesti megszálló román csapatok igénye is volt. Csak amig a román csapatok ereje önkényeskedésekben, rekvirálásokban is megmutatkozott, addig ez az erő nem volt meg a hatalmukat épp hogy őrizni tudó Friedrich-kormányokban. 102 Román Önkényeskedés volt például az ÉME székház megszállása, az Írógépek elrekvirálása, az ÉME vezetők letartóztatása. 103 A fogságban levő ébredő vezetőket, a románok perszonáluniós törekvéseik támogatására igyekeztek rábirni, miközben az egyesület mindennapos tevékenységét a telefonvalainak elvágásával, propagandaakcióinak betiltásával akarták megnehezíteni. 104 Ez a román törekvés azonban nem volt egyoldalú, minden előzmény nélküli. A magyar-román együttműködésre már 1919 nyarán, a kommunizmus letörésének kérdésével kapcsolatban hangzottak el magyar javaslatok. Amikor pedig a magyar békeszerződés kapcsán 1919.augusztus elején felmerült egy demokratikus kormány létrehozásának a gondolata, a dzsentri-kispolgári ellenforradalmi csoportok egyik vezető politikusa, Schnetzer tábornok maga javasolta a minisztertanács augusztus 16-i ülésén a magyar-román perszonáluniót. 105 ' Az ÉME propagandamunkájának gátlásával azonban a románok nem érték el céljukat: az ébredők nem léptek fel a Frledrlch-kormány ellen. Ekkor a románok látva kísérletük sikertelenségét, végleg felhagytak az ÉME segítségét kivánó trónkövetelési igényükkel, s nem kísérleteztek többet az egyesülettel. 106 Felmerült az ÉME politikai párttá alakításának gondolata is, de a választmány dr.Horváth Géza elnöklete alatt 1919.VIII. 14-én ugy döntött, hogy .. minden politikától mentesen ... csak társadalmi téren..." küzdenek tovább. A budapesti csoportra nehezedő román nyomás miatt előtérbe helyezték a dunántúli szervezést, s a budapesti munkát a kisebb intenzitás jellemezte. Viszont összekötőket küldtek a keresztény pártokhoz az együttműködés megindítására. Horthy fővezér Siófokon fogadta az ÉME küldöttségét, nyomtatványokat, plakátokat készíttetett az WORánki György: Gondolatok az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisának kérdéséhez az 1920-as évek elején. In: Berend T. Iván - Ránki Gyârgy: Gazdaság és társadalom. Tanulmánygyűjtemény. Bp. 1974. Magvető. 304. 101 BFL Vl.l.d. A m. (kir.) Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának iratai. Főkapitányi napiparancsok lJcöt. 2.SZ. 1919/np. Budapest, 1919. szeptember 12. lQ2 Ránki György:A Clerk-misszió történetéhez In: Berend T. Iván - Ránki György: i.m. (1974). 370. 103 ÉM. 1919. XII. 7.1. évf. 6-7. sz. 13-14. 104 Uo. 14. l0s Berend T. Iván - Ránki György: id.m. (1974) 651-652. 106 OL P 1354. ÉME ir.2. tétel. Balogh részletesen kitér a román igényekre, s a román király magyar trónra ültetésének kérdését az ébredők szemszögéből nem tartja kívánatosnak.
