Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
ÉME számára. "Pesten stagnál a mozgalom" - közölték a Fővezérrel, de a tagok felvétele nem szünetel. 107 Miután a románok közölték a budapesti lapokkal, hogy az ébredőkre vonatkozóan tilos minden információ közlése, szeptember 30-án Turchányi Egon Albert, dr.Bárdossy Gyula és ifj. Fleischer Elemér benyújtotta kérelmét az Ébredő Magyarország c. hetilap engedélyezésére. Turchányi lelkész lett a főszerkesztő, dr.Bárdossy a felelős szerkesztő, mig ifj. Fleischer a kiadóhivatal igazgatója. 108 A társadalmi hetilap megjelenésével az ébredő magyarok saját sajtóorgánumhoz jutottak. Az eddig itt-ott megjelent vezetőségi határozatok, nagygyülési meghivók, hivatalos állásfoglalások "hazai pályára" kerülve az egyesületi életet rendszeresebbé és kevésbé kiszolgáltatottá tették. Az egyesület befolyását is tükrözte a lap megindítása, amely a románok önkényeskedésével szemben is védte az egyesületet. Budapesten a románok ellenőrző tevékenységének egyik erőteljes megnyilvánulása volt Mosoiu tábornok rendelete, amelyben 1919. DC. 14-én a "... kötelességek nem teljesitése miatt..." az összes értekezletre kiadott engedélyt visszavonta. 109 Október 30-án pedig az alábbi módosítást vezette be: 8 nappal előbb közölni kell a gyűlés programját, minden szónok nevét és beszédeik tartalmát, a gyűlés helyét, napját, időtartamát, a rendért felelősök neveit, akik azért is felelnek, hogy a királyi román hadsereg ellen nem lesz uszitás. A román cenzúra már emiitett bizalmas állásfoglalásának megfelelően az 1919.XI.2-i budapesti gyászünnepségről, s az elesett Lemberkovits november 3-i gyászmiséjéről a sajtóban csak rövid hirek láttak napvilágot, de az ÉME szervező tevékenységét, az ünnepségek szervezésében való aktiv közreműködését igy sem hallgathatták el. 1919 Őszén szervezeti szempontból az egyesület kilenc osztályra, munkabizottságra tagolódott: az elnökség, a titkárság, a szervező, az elokészitő, a tárgyaló, a hirlapelosztó, a hirlap- és könyvkiadó bizottságok teremtették meg a munkafeltételeket, i 10 A Virradat 1919. XI. 15-i száma az ÉME történetében jelentős eseménnyel foglalkozott 111 : Horthy küszöbön álló bevonulásával. Az egyesület vezetői kifejezték álláspontjukat a lap hasábjain, s Horthy valamint a Nemzeti Hadsereg bevonulását egyesületi tevékenységük kibontakozásának előfeltételeként emiitették meg. Újra felvették a kapcsolatot vidéki csoportjaikkal, amelyet korábban a románok jelenléte eléggé megnehezített. A fő cél azonban továbbra is a keresztény nemzeti eszme, öntudat felébresztése és ápolása minden területen, megfontolt és törvényes eszközökkel. Mig azonban a cél kitűzésében az egyesület vezetői következetesek voltak, addig a megvalósitás - az esetek döntő többségében - nem törvényes eszközökkel történt. A vezetőség bejelentette, hogy a túlbuzgó elemeket sikerült eltávolítani a választmányból. Horthy Miklós bevonulásánál pedig "több ezer" budapesti tagjuk lesz jelen az Országház előtt, s a Vilmos császár ut két oldalán. A Fővezér táviratot intézett Budapest megszállása alkalmából a fővároshoz. 112 Ebben arról tájékoztatott, hogy "... mindennemű önkényeskedéstől,tör107, Jo. B;úogh Ferenc nem mondja meg, hogy honnan ismeri a Horthynál tett látogatás részleteit. 1Ö8 BFL IV. 1407.b. Bp. Szfv. Tanir.Tan.Üo.4í Közpir. 7340/1919-XI. Az Ébredő Magyarország szerkesztőbizottságának bejelentése a lap megindítása tárgyában. 1920. III.17-től változás: az ÉME lett ifj. Fleischer Elemér helyett a kiadó, s Orbán Dezső, dr. Bárdossy helyett a szerkesztőbizottság tagja,deezaszemélycserealap tartalmában és cikkeinek megfogalmazásában változást nem okozott. 109 Szózat, 1919X.8.1. évf. 17. sz. 1. Rendelet 110 ÉM. 1919XU.7.1. évf. 6-7. sz. 14. H1 Virradat, 1919X1.15. II. évf. 46.sz. 5. Napi hírek - Ébredő magyarok. 112 BFL VI.1 .d. Budapest, 1919.XI.13. 2.sz./np.
