Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

dott: a közvélemény megnyugtatására letartóztatott az egyesület tagjai közül hét főt.

42 A letartóztatott ébredőknél házkutatásokat tartottak, kihallgatásaik alatt azonban nem zsidóellenességükre, hanem royalista szerepükre igyekeztek adatokat találni. Miután a rendőrség köztársaságellenes tevékenységük iránt eredménytelenül nyomozott, szabadon bocsájtotta őket. A kiszabadulás után Budapest utcáin "ébredő napot" tartottak a szimpatizánsok. Ekkor harsant fel először a jelszó: "Keresztény Magyarországot akarunk!"

43 A Nemzeti Kávéház, az Otthon Kávéház termeiben, az Astoria sarkán antiszemita, uszitó megnyilatkozások hangzottak el.

44 Az egyesületek tagsága között 1919 januárjának elején nagyon nehéz határvonalat húzni. Tagságuk még nem nevezhető homogénnek, sokszor több egyesületé majdnem ugyanazon személyekből áll: az Ígérgetés, a pillanatnyilag biztatóbb perspektiva sokakat késztetett egyesületváltoztatásra. Ez az egyesületek közötti migráció nemcsak a társadalmi bázis vizsgálatát, hanem az egyes események rekonstruálását is megnehezíti. Az első ébredő nagygyűlés napján, 1919. január 19-én - az ébredő sajtó visszaemlékezése szerint - az ébredőknek mintegy 10-12.000 (!) hive jelent meg a Gólyavár környékén.

45 Miután a terem kicsi volt, Mádl J. Géza már a kertben kezdett szónokolni, mig a teremben a keresztényszocialista Szabó József üdvözölte -volna a megjelenteket. Ám ekkor a rendőrség képviselője a gyűlést felfüggesztette mondván, hogy "... a nagy számban megjelent tengerész különitmény a szónoklatok abbahagyását rendeli el!"

46 A tengerészek és a népőrség

47 öt percet engedélyezett a távozás megkezdésére. 48 A Gólyavárból eltávolított ébredők ezután a keresztényszocialisták központjához, a Ferenciek tere 7.sz. alá vonultak, ahol a vezetőség kihirdette, hogy január 26-án újra megkisérlik a nagygyűlés megtartását. A főváros utcáin este számos helyen provokáltak tüntetést és verekedést az ébredők. 49 Az Ébredő Magyarok Egyesülete vezetősége ugy döntött, hogy az ÉME nacionalista, antiszemita tüntetéseivel szembeni fellépések miatt

50 küldöttséget meneszt" a kormányfőhöz.

51 A miniszterelnököt hét tagu küldöttség keres42 ÉM.19201.1. Il.évf. 1. sz. 5. Adatok az ÉME történetéhez. 4. közlemény. A letartóztatott ébredők: Freissperger Béla, Herczeg Károly, Sesevits László, Marosffy Ferenc, Rabolt Lajos, Hollósy Zsigmond, Zgroch János. 43

Uo. Windisch Károly és Melier Ernő „kiabáló" ébredők az ÉME további történetében nem játszottak szerepet. 44 A másnapi Az Est többhasábos cikkel emlékezett meg a „kabáttolvaj" ébredőkről, mert a kávéházi tumultuózusjelenetek alatt kabátok, kalapok és esernyők cseréltek gazdát. .. 45 ÉM.1919.XII.7. I.évf. 6—7.SZ. 4. Ugyancsak erre a napra és erre a helyre hirdette meg a MOVE az első országos közgyűlését. Kozma Miklós, a MOVE egyik legismertebb vezetője szerint azonban a két gyűlés egymástól független volt. (Ld. Dr. Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Bp. 1934, Franklin. 131.) 46 OLP 1354. ÉMF ir.2. tétel; ÉM. 1919.XII.7.1. évf. 6-7.sz.5. 47 OLP 1354. ÉME ir.2.tétel; Drózdy Győző emlékirataiban (id.m. 13. j. XXIX. fejezet, 2.) azt írja, hogy Korvin Ottó népőrsége verte szét az ébredőket, holott Korvin Ottó a belügyi népbiztosság politikai osztályának vezetését csak 1919. március 21. után vette át; Dósáné (id.m. 40.) a Fabik-különítményt említi, s hasonlóan ír Dietz Károly is (Októbertől augusztusig - Emlékirataim. Bp. 1920. Rácz V. Ny. 51-55.), aki szerint sikerült a Fabik-különítménnyel szemben az ébredők szabad eltávozását biztosítani; Hajdú Tibor pedig (Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom. Bp. 1968, Kossuth K. 264.) mindössze 5-600 csepeli munkást említ, akik a kormányt és Pogányt szidták, Bartha hadügyminisztert és a királyt éltették. 48 ÉM. 1919. XII. 21. I.évf. 10. sz.5. ^ Böhm Vilmos (Két forradalom tüzében. Bécs, 1923, Bécsi Magyar Kiadó 230.) január 20-ra teszi a gólyavárt ébredő nagygyűlést, viszont helyesen állapítja meg, hogy szétverésük után a Várban a zsidók és a népköztársaság ellen tüntettek az ébredők. A tüntetés az idegen hatóságok és a kormány előtt folyt le, s majdnem véres lett a katonatanács katonái és az ébredők „összeszólalkozásának" 50 Ld. Molnár Erik (szerk.):id.m. 305. 51 Balogh Ferenc a küldöttség Berinkey miniszterelnöknél tett látogatását január 22-re, az ébredő sajtó január 20-ra, a Cél c. folyóirat január 2l-re teszi. A helyes időpont 1919. január 20, amit Fényes László kijelentése „a tegnap esti" tengerészakcióról is alátámaszt.