Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
te fel, 52 s fejtette ki az ÉME politikai és társadalmi elképzeléseit. Berinkey Dénes előtt egyhangúan kijelentették,hogy az ».. .egész keresztény magyar nemzet... " mögöttük áll. 53 Követelték, hogy a kormány biztositsa számukra a gyülekezési és egyesülési jogot. Agressziv fellépésükre válaszolva Berinkey kijelentette, hogy nem tür semmiféle "ellenforradalmat". 54 Miután az ÉME az ellenforradalom lobogójává vált, ezen nem is csodálkozhatunk. Mig a csoport elégedetlenül távozott a kormányfőtől, addig az egyesület vezetőségének másik csoportja a Várba vonult, ahol Fényes László, a tengerészek kormánybiztosa fogadta őket. Előtte dr. Herkély élesen támadta a zsidóságot:: "... ma Magyarországon csak a zsidónak van szólásszabadsága" - mondotta. Fényes válaszában káros fegyverforgatási módnak minősitette az ÉME akcióit, de a január 19-i tengerészakciót és következményeit elháritotta magától. 55 A Berlnkeykormány - ha a szélsőséges szervezetet nem is számolta fel azonnal -, nem hagyott kétséget az ÉME tagjaiban afelől, hogy további megmozdulásaikat hogyan fogja kezelni. 56 A második nagygyűlést egy héttel később akarták megtartani. Az erre készült plakátok sorsa megegyezett a korábbi gyűlésre készítettekével. Bárdossy ErnŐ, az egyesület "névadója", lelkesitő verset is irt Riadó cimmel. 57 A gyűlés napján már délelőtt megjelentek a Gólyavárban a rendőrök, s géppuskákkal őrizték a bejáratokat. E karhatalmi lépéseket az ébredők a közeli vendéglők egyikéből figyelték. 58 Később félszáz kommunista katona jött a 32-es laktanyából, 59 akik csak az ÉME ott tartózkodó hiveivel folytatott hosszas huzavona után tudtak az első padsorokba leülni. Ezt látva bevonult mintegy 800 ébredő, a környező utcák ugyanakkor ÉME-szimpatizánsokkal voltak tele. 60 A Gólyavárba legvégül a vasasok, tengerészek és a népőrség nyomult be, 61 mások számára lehetetlenné téve a bejövetelt. Iványos rendőr tanácsos közölte, hogy "az ÉME gyűlését mindenképpen meg kell tartatnia". 62 A gyűlést az udvaron igyekeztek lefolytatni, de a szónokokat minden alkalommal letaszították a dobogóról. 63 Legvégül Herkély próbál 52 A Cél, 1919. február. X.évf. 2. sz. 102-104. Szemle: Innen - onnan. A Berinkeynél tett látogatás okát a szétvert antiszemita tüntetéssel magyarázza a lap, hozzátéve, hogy a budapesti sajtó állítólag követelte, hogy az ébredőknek biztosítsa a kormány az egyesülési, gyülekezési és szólásszabadsági jogot. Ők nem akarták az ellenforradalmat, sem a felekezeti gyűlölséget - írta az ÉMÉ-ről a Cél. A küldöttség tagjai a következők voltak: Bárdossy Ernő, Bezsilla Nándor, Kabos Ödön, Kapus György, Lukács Lóránd, Lukácsovich Lajos és Schönkorn Vilmos. 53 ÉM. 1920.1. 1. IL évf. 1. sz. 5-6. 54 OLP 1354. ÉME ir. 2. tétel. 55 ÉM. 1920.1.1. II.évf. 1. sz. 5-6. 56 Magyar Kultúra 1919.1. 20. VILévf. 1-2. sz. 21. Rövid feljegyzések - Veridicus: Ébredő magyarok. Bangha páter lapja a kormányt a szólásszabadság elnyomásával vádolta. Ha a „sárbagázolt" magyar múltról beszél valaki, örüljön, hogy „berepesztett koponyával élve elmenekül". A lap szerint ez a tanulság az ÉME betiltott gyűléséből. „Nem mondjuk, hogy minden tekintetben helyesen volt szervezve, de ha voltak is hibák: semmi ahhoz a terrorhoz képest, ami ott folyik" — írta Veridicus. 57 ÉM. 1919. XII.7.1. évf. 6—7.SZ. A verset az utcán letépték a falakról, röplap formájában szétszórt példányait összegyűjtötték s valamennyit elégették. 58 Vö. Böhm Vilmos: id.m.231. Böhm szerint az ébredő.gyűlés a Vigadóban volt, s a cionisták üléseztek a Várban. 59 Ld. Juhász Nagy Sándor: id.m.432. Juhász szerint a január 26-i nagygyűlést a 32. gyalogezred katonái verték szét, Pogány pedig a csapattisztek előtt mondott beszédében elítélte az ébredőket. 60 ÉM. 1919.XII.7. I.évf. 6-7.sz. Az ébredő sajtó szerint kb. 60.000-re tehető a számuk. Más források nem közölnek számszerű adatokat. 61 OLP 1354. ÉME ir. 2. tétel. 62 ÉM. 1920.1.11. II. évf. 2. sz. 5-6. Az ÉME történetéből. 5. közlemény. 63 ÉM. 1919. XII. 7. Lévf. 6-7.sz.
