Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

dó hevületében az ÉME a dualizmus kora liberalizmusát a maga teljességében elvetette, azt mintegy szörnyű álomnak tekintette. Ellenpontként viszont már nem a hagyományos politikai konzervativizmus gondolatrendszerének politikai katolicizmusát, antiszemitizmusát és nacionalizmusát keltette életre. Helyette egy uj, mibenlétére és feladatára ekkor ráébredő, "újjáébredő" és valójában minden korábbinál militánsabb nacionalista, antiszemita hangvételben jelentkező "keresztény magyar" gondolatrendszerben nyert kifejezést az ÉME alapitóinak törekvése, "... s ezért (is) találtak olyan nevet, amely bár minden eddigi megjelöléstől elütő volt, mégis egyszerre megszokottá és teljes tartalmában átértette vált. A magyarok ébrednek, miután nagyon sokáig aludtak. Ráébrednek egész rettenetes helyzetükre" - irta Balogh Ferenc.

30 Kik alapitották az ÉMÉ-t? A legismertebbek dr. Bárdossy Ernő ujságirással foglalkozó MÁV-titkár, Balogh Ferenc nyugalmazott államtitkár, Mádl J. Géza propagandista, Ilosvay Gusztáv államtitkár, Zgroch János rokkant főhadnagy, civilben tanitó, dr. Fodor Gyula OTI-titkár, dr.Herkély Tibor belügyminisztériumi fogalmazó, dr.Dániel Sándor ügyvédjelölt, dr.Sármezey Endre MÁV-igazgató, Freissperger "Hajós" Béla leszerelt katonatiszt voltak. Neveik az egyesület atrocitásainak következményeként a későbbiekben fogalommá váltak.

31 Ugyanakkor - noha neveik nem váltak a későbbiekben hasonlóan ismertté - aktiv szerepet játszottak benne a Bangha páter és Prohászka Ottokár által vezetett klérus képviselői is.

32 A keresztényszocializmussal való kapcsolat - részben a Keresztény Szociális Gazdasági Párttal, részben a Katona-Vermes frakcióval is - már 1918 telétől számitható.

33 Az ébredők alapszabályt elfogadó gyűlésüket 1919. január 6-ára hirdették, s a Ferenciek tere 7.sz. alatti keresztényszocialista párthelyiségben tartották meg.

34 Szabó József, a Keresztény Szociális Gazdasági Párt titkára ugyanis felajánlotta az egyesületnek a párt nagytermét, ahol mintegy 200 fő jelenlétében kezdődött meg a gyűlés. Dr.Herkély - aki az alapszabályokat is megfogalmazta - ismertette a megjelentekkel az ÉME célját, programját, megalakulásának okait. A keresztényszocialisták nevében Szabó József üdvözölte a gyűlés résztvevőit. Az egybegyűltek ezután megválasztották az egyesület első vezetőségét: Mádl J. Gézát, dr. Bárdossy Ernőt, Molnár Artúrt, Grum Ivánt, Koltay Gyulát, Galgóczy Gyulát, Mantler Istvánt, Lukácsovich Lajost, Dr.Herkély Tibort, dr.Fodor Gyulát, Fodor Lászlót, Freissperger Bélát, dr.Hazay Árpádot, dr.Hazay Gyulát, gr.Apponyi Györgyöt, Mayler Edét, Csák Károlyt, dr. Dániel Sándort, Buchelt Gusztávot, dr.Szeless Pált, Rumbold Attilát, Réfi K.Jánost, s az első női vezetőt, Jókai Lenkét. Ezt követően a jelenlevő tagság elfogadta az egyesület első alapszabályát.

35 A 44 paragrafusból álló alapszabályban megfogalmazást nyert az ÉME célja: "... az ÉME célja a keresztény és magyar nemzeti közszellem felébresztése, a keresztény fajiság védelme ugy a közgazdasági, kulturális, mint társadalmi téren." 30 Uo. 31 Fővárosi Bíróság Irattára B. 8288/1950. Zimmer Ferencnek, az ÉME mérsékelt szárnya képviselőjének bűnpere. 32 Az egyesületekről készített rendőrségi jelentés beszámol a jezsuiták egyesületszervező tevékenységéről. 33 Gergely Jenő: id.

m. 101. 34 A fonások különböző helyszíneket adnak meg az összejövetel színteréül: Drózdy memoárjában a Gólyavárat említi, míg Balogh Ferenc a Ferenciek tere 7. sz. házat. Miután a kezdeti időszakban a keresztényszocialisták és az ébredők között igen szoros kapcsolat alakult ki, s Drózdy memoárjában elég sok téves adat, információ van, a keresztényszocialista kapcsolatokat kifejező Ferenciek tere 7. tűnik valószínűbbnek. Motiválhatta Drózdyt ugyanakkor az a két sikertelen gyűlés is, amelyet az ÉME a Gólyavárban akart megtartani. 35 OLP 1354. ÉME ir. 2. tétel.