Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

Az egyesület tagja lehet a "szent korona országainak" minden keresztény származású honpolgára, az EME céljaiért küzdeni tudó fiataloknál a 18 éves alsó korhatárt nem kell betartani. Az egyesület tevékenységének beszámoló fóruma a közgyűlés, melyet évente az első negyedévben tartanak meg. Itt döntenek az évi jelentés, az évi számadás, a jövő évi költségelőirányzat elfogadásáról, az alapszabály esetleges módositásáról, a tagok által benyújtott inditványok sorsáról. A közgyűlés határozatképességéhez legalább 1.000 (!) tag jelenléte szükséges. A központi választmány intézi az egyesület összes ügyeit. Az elnök, az alelnökök és a tisztikar megválasztása is hatáskörébe tartozik. Tagjainak száma legalább negyven fő, de megválasztásukkor még további husz póttagot is választanak. Kifelé az elnök képviseli az egyesületet. Távolléte alatt csak az ügyvivő alelnök helyettesítheti.

36 Ha a korszak bármelyik egyesületének alapszabályát összehasonlítjuk az előbb Ismertetettel, nem sok különbséget találunk a szervezeti keretek, a működési feltételek terén. A társadalmi, politikai mondanivaló azonban már teljesen elütő. Mig az ellenforradalmi korszak közismert jobboldali, szélsőjobboldali szervezetei közül az EX, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Fehérház Bajtársi Egyesület, az 1919. júniusi Bajtársak Szövetsége, a MONE (Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete), az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, a Honszeretet és a Kettőskereszt Vérszövetség csak a Tanácsköztársaság alatt kezdtek szerveződni, s alapszabályokkal is meghatározott működésük zömmel a proletárdiktatúra megdöntése utáni Időszakban indult meg, addig az ÉME, a MOVE és a MANSZ (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége) szervezése már 1918 őszén, telén megindult, s alakuló közgyűléseiken elfogadott alapszabályaik még a polgári demokratikus forradalom Időszaka alatt keletkeztek.

37 Ez azt jelentette, hogy sem az ébredők, sem a MOVE katonatisztjei, sem a "magyar asszonyok" nem támadták még a kommunistákat, a korszak nyelvén szólva a "bolsevistákat", hanem keresztény és nemzeti alapon összefogást hirdettek a vesztett háborút követő morális depresszióval szembeni oppozicióként. Egyedül az ÉME az az egyesület, amelynél az ekkor még szűkebb tartalmú keresztény nemzeti gondolat - 1919 nyarának szélsőjobboldali előszeleként - faji BFL IV. 1473.a.Bp. Szfv.IV.ker. Előlir. Ált.Közig.ii. 11.467/1919. Az Etelközi Szövetség megalakításának pontos ideje nem ismert. 1919. november második felében keletkezett, Horthy budapesti bevonulása után. Az érdekeiket képviselő Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület alapszabályát 1920. szeptember 28-án hagyták jóvá (BFL IV.1407 .b. Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai. Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára. 100.113/1920-XI. számú iktatókönyvi bejegyzés.) A Magyar Nemzeti Szövetség a Tanácsköztársaság alatt szerveződött meg, alakuló közgyűlésüket 1919.IX.7-én tartották (ld. 21. jegyzet. 2648/1920). A Fehérház Bajtársi Egyesület szerveződése 1919 áprilisában indult meg. (BFL XXV.l.a. Buaapesti Népbíróság bűntetőperes iratai, 659/1946. A dr. Balogh Ferenc ellem eljárás; vagy dr. Avarffy Elek: Beszéd a Fehérház augusztusi ellenforradalmának XX. évfordulóján, Bp. 1939. Máté Ny.) Az ,,1919 júniusi Bajtársak Szövetségét" 1919. június 24-én alapították (Az 1919 júniusi Bajtársak Szövetségének alapszabályai. Kispest, é Ji. Kultúra Könyvnyomda). Ellenforradalmi akciójuk leverése után az egyesület az illegális működést választotta. Hivatalos alakuló közgyűlésükre csak 1927. július 10-én (!) került sor. A MONE létrejöttére, alakuló közgyűlésének megtartására 1919. VIII. 17-én került sor, s ekkor fogadták el az alapszabályt is (ld. 5. jegyzet 6996/1920-XI). Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga alapszabályát az 1919. XII. 28-án tartott közgyűlésen fogadták el (Az EKNL alapszabályai. Bp. 1941, Held J. Nyomda). A Honszeretet pedig csak 1920-ban jött létre, az alakuló közgyűlést 1920. január 5-én tartották (ld. 21. jegyzet 8175/1922). A Kettőskereszt Vérszövetség története, valamint a rá vonatkozó dokumentumok feltártsága még az EX-énéJ is hiányosabb. Az ugyancsak 1919. júliusban megszervezett titkos egyesülettel kapcsolatban 1945 után lefolytatott nyomozás anyaga sem ad bővebb támpontot (BFL XXI.508.C. Budapest Székesfőváros Polgármesteri ügyosztályok központi irattára 364.680/1946-1V.). Tevékenységéről legtöbbet Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon 1919-1921. c. (Bp. 1962, Akadémiai K. 155-156.) könyvéből tudhatunk róla.