Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Gyáni Gábor: A fővárosi női munkaerő foglakoztatottságának szerkezetváltozása 1880-

A gazdasági-társadalmi modernizáció, miközben a nők cca egyharmadát valóban kiemelte a családi-háztartási bezártság viszonyaiból (vö. a IV. táblával), ugyanakkor továbbra is megőrizte és újratermelte a női társadalom zömén belül a társadalomnak azt a szerkezeti felépitettségét, amely szerepfelosztás tekintetében a "férfi világ" és a "női világ" kettősségét és az előbbi uralkodó szerepét rejtette- magában. IV. tábla 16 A női kereső népesség a női népesség egészén belül (százalékban) Év százalékszám 1880 34,1 1890 41,4 1900 37,0 1910 38,5 1920 37,0 1930 40,6 1941 44,0 Budapest mindamellett aránylagosan jóval több nőnek biztositott munkalehetőséget, mint az ország egyéb vidékei, városai vagy falvai. 1920-ban pl. tiz törvényhatósági jogú városban az összes keresőnek (mindkét nem együttvéve) csak 28,4%-a volt nő és az országos átlag (Budapest kivételével) még ennél is kevesebb: 27, 5%-ot tett ki.

17 A különbség magyarázatául a nők számára is több munkalehetőséget tartogató fejlettebb, mert polgáriasultabb és iparosodottabb fővárosi gazdaság- és társadalomszerkezet nyilvánvaló ténye mellett a valóságos helyzetet tükröztető statisztikai adatszolgáltatás eltérő feltételrendszere szolgál. (Erre később még visszatérünk). Végeredményben Európa fejlett országaiban sem volt más a helyzet. A század első évtizedében az V. táblázatban szereplő öt európai ország összes kereső népességének átlag 33, 3%-a került ki nőkből, azaz a nők 32%-a volt foglalkoztatva. "Mitől függ az, hogy több vagy kevesebb nő dolgozik?" - fogalmazza meg a kérdést Sullerot könyvének egyik fejezeteimében. Szerinte mindenekelőtt attól, hogy az adott társadalom az iparositás milyen fokán áll és extenzive mennyire kiterjedt a munkaerőpiac, vagyis ami ezzel egyértelmű: a férfiak milyen könynyen juthatnak munkához és mennyire stabil a férfiak viszonylag széleskörű foglalkoztatottsága? 18 A férfi munkaerőpiac állapotán át közvetitődő általános gazdasági fejlettség tényezőjén belül, ugy véljük, a nők foglalkoztatási lehetőségeit - nem lebecsülhető mértékben - az is meghatározza, hogy a gazdaságban kinált munkalehetőségek szerkezeti megoszlása a férfi és női szakmának, tehát a termelő Gortvay György: A kereső nő szociális helyzete és munkaviszonyai. Klny. a Városi Szemle XVI. évf-ból 1930. 6. sk. E Sullerot: id. m. 144. sk.