Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Gyáni Gábor: A fővárosi női munkaerő foglakoztatottságának szerkezetváltozása 1880-

hetők meg és ehhez képest jóval kisebb arányban a 15-25 év közötti kohorszban (1880-1900 közötti években) ill. a 20-35 év közötti korcsoportban (1920-1925-ös évek) jelentkezik nagyobb mérvű különbség. 13 II. tábla

14 1 000 férfira esett Év absz. sz. 1880 1 013 nő 1890 1 004 nő 1900 1 033 nő 1910 1 030 nő 1920 1 153 nő 1930 1 189 nő 1941 1 147 nő A férfi és női populáció számaránya közti rés kialakulásában, tartósulásában, sőt tágulásában, a fentiek értelmében, szerepet játszik tehát a nők átlagosan magasabb élettartama is, hiszen a magasabb életkorú kohorszokban szignifikáns különbségek észlelhetők a nők javára és épp a szóban forgó kohorszokban a legkiugróbb a féri és női népesség egymáshoz mért arányának az eltérése. Ezt követően nézzük meg, hogy milyen arányokat öltött a kereső női munka a fővárosban? (Ld. a III. táblát) III. tábla

15 A kereső népesség nemek szerinti megoszlása 1880-1930 (százalékban) Év Férfiak Nők 1880 67,2 32,8 1890 63,8 36,2 1900 65,2 34,8 1910 65, 1 34,9 1920 62,4 37,6 1930 61,4 38,6 1941 61,1 38,9 A népesség egészének és az aktiv populációnak a nemek szerinti megoszlását összevetve nem tűnik megalapozatlannak a kijelentés: a foglalkozásszerűen végzett női kereső munka, az általunk vizsgált időszakban végig alárendelt szerepet játszott a férfiak foglalkoztatottsága, tehát a férfi munka mellett. 13 Uő: A kenyérkereső nő Budapesten. Bp., 1930. 1244. l4

Uő: Bp. stat. évkve. 1935. 26.; Bp. stat. évkve. az 1944-46. évekről. Bp., 1948. 15. 15

Uo.