Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben
közölnie kell a vád tárgyát és a feljelentő, valamint a tanuk nevét és lakáscímét is. Ehhez az elvhez egyébként Irányi mindvégig ragaszkodott; igy nem volt hajlandó a nagyváradi rögtönitélő törvényszék által halálra itélt Becsey Károly állítólagos bűntársainak letartóztatása ügyében sem Intézkedni, mivel a szükséges adatokat a nagyváradi törvényszék nem bocsájtotta rendelkezésére. Május 14-én azután Schweidel József tábornokkal, Pest város katonai parancsnokával együtt a kémkedéssel gyanusitott egyének elfogatásáról rendelkezett; szigorúan utasítva mindenkit az Ilyen esetekben való megfelelő eljárásra, mivel a kémgyanus embereket elfogatásuk alkalmával tettlegesen bántalmazták, és a náluk levő pénztől és más értékektől is megfosztották őket. A rendelet rögtönitélő biróság elé állítás terhe mellett meghagyta, hogy akiket kémkedés gyanúja miatt elfognak, a legcsekélyebb bántalmazás nélkül kell a legközelebbi katonai vagy polgári hatóságoknak átadni. Adott ki ugyanakkor Irányi olyan jellegű rendeleteket Is, amelyekkel a császáriak által okozott kártételekért igyekezett elégtételt venni. Igy a pénzügyminisztérium meghagyása alapján május 8-án utasitotta a pesti tanácsot, hogy az osztrák bankkal minden kapcsolatot szakitson meg, és a bankkal szemben semmiféle kötelezettséget "minő például a városnak a banktól birt tőkék kamatjainak időszaki fizetése lenne", ne teljesítsen, tekintettel arra, hogy az osztrák kormány a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál a magyar kormány által letétbe helyezett, az 1 és 2 forintos bankjegyek biztosítására szolgáló aranyat eltulajdonította. A tanács erre ugy határozott, hogy a kölcsön kezelésével megbizott letéthivatal a kamatok kifizetését szüntesse be, s azok későbbi felhasználására tegyen javaslatot. A tanácsnak ez a rendelkezése azonban minden valószinüség szerint csak a figyelem elterelésére szolgált valódi céljait Illetően, hiszen a letéthlvatal a kölcsön törlesztését magyar bankjegyekben nem volt hajlandó elfogadni. Erre június 18-án Hajnik Pál országos rendőr Igazgató utasította a tanácsot a visszafizetések magyar pénzben való elfogadására. A tanács azonban csak a pénzügyminisztérium rendelkezését volt hajlandó ebben az ügyben elfogadni, s egyúttal közölte azt a kivánságát is, hogy "azon esetben, ha e pénzek a jelen hadviselés következtében a bécsi banktól elfoglaltatnak, azokat az osztrák hadsereg által e városban elkövetett zsarolások fejében, kármente site sül, mint e pénzek letéteményese és kezelője e hatóság első helyen igénybe venni kivánja". A pénzügyminisztérium néhány nappal később rendelkezett arról, hogy a visszafizetéseket magyar bankjegyekben is el kell fogadni, ám az igy befolyó összegek felhasználására vonatkozóan azt válaszolta, hogy ezt az összeget "a magyar állam javára kárpótlásként lefoglalja", s meghagyta, hogy a "befolyt és az azután befolyó pénzeket a város a budai állami főfizető hivatalba szállíttassa". Az osztrákok által okozott károk részbeni pótlására foglalta le azután Irányi a pesti volt császári dohánybeváltó hivatalban talált készleteket, pénzt és a hivatal épületeit, továbbá a volt császári porcelángyárat Is. 8 Gondoskodás a szükséges fegyveres erőről Feladatainak teljesítéséhez, politikai célkitűzéseinek megvalósításához és rend fenntartásához Irányi a megfelelő fegyveres erő támogatását természetesen 8 BFL Pest Tan.jkv. Tanácsülés 1849. máj. 24., 1849. jún. 18., 1849. jún. 25., OL OHB Szemere Bertalan ir. 1849:49., uo. Bm. Országlászati ir. I. sorozat 1849-9-28, uo. Pm. 1849-i. ir. 7534, uo. Iktatókönyv 5878. számú bejegyzés, uo. Im. Vegyes ir. Iktatott, nem lajstromozott iratok 1849:1933, uo. 1848-49-es nyomtatványok, PH 1849. máj. 3., 1849. máj. 13., 1849. máj. 16., 1849. máj. 24., Wildner: i.m. 190., 194.
