Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

a felsőbíróságok megszüntetéséről és uj felsőbíróságok felállításáról szóló határozat kimondását, s május végén megjelent az erről szóló kormányrendelet is; a bíróságok feloszlatásával azonban Kossuthnak most sem sikerült teljes egészében elérnie a kivánt célt. Irányi ugyan felszólította a felsőbíróságok tagjait, illetve tisztviselőit személyenként is a maguk igazolására, az igazságügyminisztérium azonban nemcsak azokat alkalmazta a későbbiekben, akiket erre a kormánybiztos alkalmasnak tartott, de a volt főtörvényszéki birák és tisztviselők elmaradt fizetéseit Is a saját belátása szerint folyósította. 6 Állami és városi tisztviselők igazolása Elmaradt fizetéseik folyósitásáért azonban nemcsak a volt főtörvényszéki birák és tisztviselők jelentkeztek, hanem a többi, az osztrák uralom alatt ugyancsak a fővárosban maradt állami tisztviselő is. Irányi kérelmük teljesitését megtagadta, s felszólitotta őket arra, hogy az illetékes miniszter előtt igazolják magukat. Kivételt csak azokkal tett, akik állásuk jellegénél fogva helyhez voltak kötve (igy többek között az egyetemi tanárokkal és a muezumi alkalmazottakkal), de ezekkel is csak akkor, ha "az ellenséggel nem cimboráltak". Azokkal az állami tisztviselőkkel viszont, akik a császáriaktól bárminemű hivatalt elfogadtak, igen szigorúan járt el: a közvádlól hivatalt egyenesen arra utasitotta, hogy ezektől "az ellenségtől utalványozott és felvett fizetéseket visszafoglalja", sőt az "egyéb törvényszerű eljárás"-ra is utasitotta velük szemben a közvádlól hivatalt. Ez az ügy egyébként szintén az igazságügyminisztérium elé került, s jelenlegi ismereteink szerint elintézetlenül sikkadt el az elkövetkező hetek folyamán. Irányi azonban változatlanul keményen járt el az osztrákokat kiszolgáló hivatalnokokkal szemben. Amikor május végén Voidisek József nyugalmazott Pest városi tanácsnok nyugdijának kifizetéséért fordult a tanácshoz azzal, hogy ő a császáriaktól nem hivatalt, csak megbizást vállalat, a kormánybiztos - akihez a tanács felterjesztette az ügyet - a kérelem teljesítését határozottan elutasította.

7 A kormánybiztos további politikai jellegű intézkedései Az országos jelentőségű ügyek intézése mellett a kormánybiztos változatlanul folytatta a főváros területén a politikai helyzet stabilitását, illetve a rend fenntartását célzó tevékenységét. Május 2-án rendelkezett az ellenségtől vásárolt vagy más uton szerzett rablott javak beszolgáltatásáról, majd 11-én egy ujabb utasitást adott kl a politikai vétségek miatt történő elfogatásokkal kapcsolatban. Ebben a rendeletében azt hagyta meg, hogy bármely, akár katonai, akár civil hatóság tartóztat le valakit honárulás gyanúja miatt, s ad át a közvádlól hivatalnak, köteles közölni azt, hogy az elfogatás hol és ki által történt, továbbá 60LI.m. Ein. ir. 1849:91, 1849:140, 1849:356, uo. Álladalmi titkári ir. 1849:1249. uo. Vegyes ir. Nem iktatott iratok, Közlöny 1849. máj. 18., 1849. máj. 29., PH 1849-jún. 2., Szilágyi: A magyar forradalom 384., Szeremlei: i.m. II. 161., Horváth: i.m. III. 85. skk., Vargyas Endre: A magyar szabadságharc története 1848 1949-ben. Bp. 1879. 600., Vukovics: i.m. 487., 516. sk., KLÖM XV. 108., 327. sk., Spira: A magyar forradalom 512., Sarlós: Az 1848/49-es forradalom büntetőjoga 250. skk., uő.: Deák és Vukovics. Két igazságügy-miniszter - a továbbiakban: Sarlós: Deák és Vukovics - Bp. 1970. 92. 7 BFL. Pest. Tan.jkv. Közgyűlés 1849. máj. 31., uo. Tanácsülés 1849. jún. 9., OL. Bm. Ein. ir. 1849:72, uo. Közig. ir. 1849-52-2, uo. Pm. 1849-i ir. 5932., uo. Im. Vegyes ir. Iktatott, nem lajstromozott iratok 1849: 1911.