Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

Szőcs Sebestyén IRÁNYI DÁNIEL PEST-BUDAI KORMANYBIZTOSSAGA 1849-BEN I. Pest felszabadul a császáriak uralma alól A tavaszi hadjárat során diadalmasan előretörő honvédseregnek 1849 április első hetében sikerült a császári hadakat a Duna-Tisza közéről kiszorítania s Pestre való visszavonulásra kényszerítenie. Az április 7-i gödöllői haditanács ezután - Kossuth közreműködésével - kidolgozta a további hadmüveletek tervét. Eszerint a Pestre visszavonult ellenforradalmi alakulatokat a honvédsereg egy kisebb egységének le kellett kötnie, az ellenséges főerőkkel szemben álló magyar sereg zömének pedig Komárom felszabadítása után a császáriak hátába kellett kerülnie és megsemmisitő csapást kellett mérnie az ellenségre. A Pest felé való demonstráció végrehajtása az Aulich tábornok által vezetett II. hadtestre hárult, mig a III., az I. és végül a VII. hadtest Vác irányában megindult Komárom felé. Komárom felmentésére április 22-én került sor, a Duna jobbpartjára való átkelés azonban csak az április 26-ra virradó éjszaka történt meg. A késlekedés miatt a császári hadaknak lehetősége nyilt arra, hogy elkerüljék a bekerítést. A magyar hadvezetés mulasztásait kihasználva a Pesten levő osztrák alakulatok nagy része a Komárom alatti ostromsereggel egyesülve Győrön át Pozsony vidékéig húzódott vissza, mig a Jellasic vezette egységek a Duna jobbpartján Eszék felé vették útjukat. Pestet az ellenség kardcsapás nélkül hagyta el, a város lakói pedig, felszabadulva a hónapokig tartó osztrák uralom alól, leírhatatlan ujjongással fogadták Aulich április 23-án és 24-én a városba bevonuló alakulatait. A császáriak azonban gondoskodtak arról, hogy a főváros lakólnak ne legyen teljes az öröme; a sebtiben megerősített budai várban Heinrich Hentzi tábornok vezetésével mintegy 4 000 katonát hagytak hátra. A Hentzi katonáival megrakott vár fenyegetően meredt a testvérvárosok fölé, árnyékában azonban rögtön megindult az élet újjászervezése, mindenekelőtt a közIgazgatásé. Ennek érdekében már 24-én összehívták a megszálló császári hatóságok egyik legelső intézkedésével felfüggesztett pesti bizottmányi közgyűlést. A közgyűlésen Ságody Sándor, az 1848 nyarán megválasztott, s hivatalában a császáriak által is meghagyott alpolgármester elnökölt. Az osztrák uralom alatt kinevezett Lechner Károly polgármester, s a többi, ugyancsak a császári hatóságok által kinevezett tisztviselő bejelentette lemondását, a közgyűlés pedig rendelkezett arról, hogy a "törvényesen választott és a törvénytelen hatalom által hivatalaikból elmozdított tisztviselők" haladéktalanul foglalják el állásalkat. Határozat született arra vonatkozóan Is, hogy a távollevő Rottenblller Leopold polgármestert hivatalának átvételére küldöttség utján hivják meg, s rendelkezett a közgyűlés arról is, hogy a Pestről eltávozott Graefl József fobirót és Lángh Ignác