Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben
főkapitányt visszatértükig Madedl János tanácsnok, illetve az osztrákok által kinevezett főkapitány, Terczy Szilárd helyettesítse. Mindezekről már aznap falragaszok utján tájékoztatták a város lakólt, akiket egyúttal a "rend fenntartására" Is nyomatékosan felszólították. A rend megtartására ugyanakkor Aulich tábornok is felhívta a pestieket. A város lakosságának azonban semmiféle rendbontás nem állott szándékában; a közigazgatási apparátus tevékenységének meginditása viszont nehézségekbe ütközött. A császáriak által elmozditott tisztviselők ugyanis 25-én testületileg kijelentették, hogy hivatalaikat csak akkor hajlandók elfoglalni, ha az azokba való visszahelyezésükről nemcsak a közgyűlés, de a kormány is intézkedik. Követelték egyúttal az osztrákok alatt működött valamennyi városi tisztviselő állásából való felfüggesztését is. A tanács erre ugy határozott, hogy - az ügyintézésben való fennakadást elhárítandó - a törvényszéki ügyeket Madedl János helyettes főbiró intézze mindössze két tanácsnokkal, a többi tanácsnok pedig "a közügyek tárgyalásával foglalkozó tanácsban" vegyen részt. Ezt a rendelkezést azonban csak ideiglenesnek tekintették, s a további intézkedéseket a másnapra összehívott közgyűlésnek tartották fenn. A hivatalaikat elfoglalni nem akaró tisztviselők eljárása kétségkívül jogos volt; jogos, hiszen azokban a társaikban, akik a császári hatóságokat hűségesen kiszolgálták, nem nagyon bízhattak, ám vonakodásuk azt eredményezte, hogy a város igazgatása bizonytalan ideig éppen ezeknek az embereknek a kezében maradt. Nyilván ezen a visszás helyzeten kivánt Aulich változtatni azzal a 26-án kiadott rendelettel, amelyben meghagyta, hogy az 1848 nyarán megválasztott tisztviselők kivétel nélkül és azonnal foglalják el helyeiket. Aulich rendeletét a közgyűlés már aznap tárgyalta, és azzal a semmitmondó kitétellel vette tudomásul, hogy "... a város törvényes hatósága f.hó 24-én közgyülésileg önkényt életbe" lépett, viszont ezzel a semmitmondó kitétellel sikerült megkerülnie a tábornok rendelkezését, s néhány napra prolongálta a 25-én kialakult helyzetet. Ugyanakkor a város Aullcbnál járt küldöttségének vezetője, Nikolaus Aigner tanácsnok, jelentést tett a küldöttség szives fogadtatásáról, a fenti rendeletről azonban ebben a jelentésben már szó sem esett. Szó esett viszont a közgyűlésen egy, a város vezető testülete számára mindenképpen kellemetlen eseményről; arról ti., hogy Terczy Szilárdot a magyar katonai hatóságok hazaárulás vádjával letartóztatták. A közgyűlés ezt a hírt kénytelen volt minden további nélkül tudomásul venni, s rögtön gondoskodott a főkapitányi állás betöltéséről, Lombay Imre tanácsnokot nevezvén ki helyettes főkapitánnyá. A város vezetőinek azonban nemcsák Terczy ügyében kellett a történteket tudomásul venniök, a változott viszonyokhoz többé-kevésbé általában is alkalmazkodniuk kellett. Igy már a 26-1 közgyűlés kénytelen volt határozatot hozni a magyar pénzjegyek forgalmának helyreállításáról, majd 28-án hitet tett a Függetlenségi Nyilatkozat mellett, s rendelkezett arról Is, hogy a város küldöttsége tisztelgő látogatást tegyen a kormányzónál. Ugyanakkor Aulich is adott ki további rendeleteket a városi hatóságok számára. Április 26-án azt hagyta meg, hogy minden "netalán még kéznél lehető fegyvereket, úgyszintén akár mi féle álladalml javakat" haladéktalanul szolgáltassanak be a térparancsnokságnál, s ugyanakkor rendelkezett a nemzetőrség reorganizálásáról is 4 1 1 Pest felszabadítására vonatkozóan ld. Asbóth Lajos ezredes április 24-én kelt, s Kossuth által falragaszokon közzététetett jelentését: OL Nyomtatványok. Megjelent: Közlöny 1849 ápr. 26. Vö.: Kossuth Lajos összes Munkái XV. Kossuth Lajos 1848/49-ben. V.Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. 1849'április 15-augusztus 15. Sajtó alá rendezte: Barta István - a továbbiakban: KLÖM XV. - Bp. 1955. 107.sk. Ld. még: PH 1849
