Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
Levelek 1944-1947
202 Budai úrinők rom lakásban persze most nem engedhetem, hogy egyedül csináljon mindent és este még feljöjjön, asszonyt sem tud venni, ha nem vagyok ott és így hazamegyek. Szegény Magdust itt hagyom a bajban. Itt meseszép és Jolánnal együtt nagyon jó lett volna, de egyedül és folyton izgulni, hogy lopják a cseresznyét, nem jó. Szívesen megyek haza, mert már minden vágyam, hogy otthon lehessek, csak Magdust sajnálom, de Mária nem engedi, hogy itt maradjak. Nagyon örültem levelednek, köszönöm, hogy olyan sokat írtál az én drága kicsimről. Annyit gondolok rá, hogy élvezne itt, ahol a meggyet a fáról lehet szedni, és a nagyok is, kik ne legyenek egymással szemben olyan nagyon figyelmesek, hogy egyik azért nem ír, hogy a másiknak helye maradjon, a másik azért, hogy az egyik írhasson. Örülök, hogy sikerült a szöveteladás, ügyes voltál, hogy még lisztet is kértél. Itt elképesztő a drágaság. Egy kiló eper 12 milliárd. De azért mi nagyon jól élünk. Magdus tegnap hozott 1 kg cukorborsót és egy kg egészen csodás, óriás sampiont. Fényes ebéd volt. Karaláb leves a kertből, cukorborsó főzelék, rántott gomba feltéttel, ami csoda finom volt és meggyes lepény, szintén a kertből. Magda és Mária úgy faltak, mint az aratók. Felvettek a Bank ellátottjai közé, most én is kapok mindent. Hetenként 2 kg kukoricamentes,168 nagyon finom kenyeret, kaptam már zsírszalonnát, olajat, sajtot, 10 tojást, 1 kg kitűnő mézmalátát. Hálát adok a jó Istennek, főleg a kenyér miatt, mert az itt is szörnyű. Nekünk egyáltalán nincs kukoricalisztünk, ahelyett is kenyeret kapunk, ami 4 kg hetenként, nekünk el sem fogy, most is egy 20 kilós kenyerünk van még és holnap már frisset kapunk. Azt mondják, kenyérért a piacon mindent adnak, így a felesleget majd főzelékre cserélem a piacon. Úgy látszik, a nyarat már nem fogjátok Visegrádon élvezni, a téllel kezditek, ami nem lesz nagyon kellemes, és főleg még egy nyár a pécsi sütőkemencében. Sajnálom szegény gyerekeket. Különben egy jó hírt is irhatok, egy batyuba benéztem a holmid közül és 3 abroszt és 9 szalvétát találtam benne. A nagy, 12 személyes abrosz és két kisebb az egyik, amit láttam, rongyos. A jó Isten oltalmába ajánl és sok-sok szeretettel csókol Benneteket: Anyus 168 1946 elején a kenyérliszt hiányát úgy próbálták enyhíteni, hogy bizonyos napokon a kenyérjegyek szelvényeire kukoricalisztet adtak ki. Január 16 és 19: kukoricanap. Szabadság 1946. január 16. 13. sz.2. p.
