Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
Levelek 1944-1947
178 Budai úrinők romlakásban már egész nagy lány vagy, csak néha megfeledkezel magadról! — 11 -ik születésnapodra itt küldök egy ezüst 5 Pengőst. A jó Isten vigyázzon Rád, és óvjon meg minden bajtól! Édeseim, Mária édesanyjához és húgáékhoz Budapest, [1946.] január 11. bizonyosan megijedtetek a sürgönytől, de valahogy azt képzeltem, hogy Anyus talán nyugtalankodik, hogy esetleg rajta voltam a hídon. Többször említettem, hogy csónakkal járok, de aznap mégis a Margit hídon mentem át éppen 'A órával azelőtt, hogy ez történt.140 A Dunán már szépen úszkáltak a jégtáblák és a csónakok motorja elromlott, a Pálffy térnél141 közlekedő egyetlen propeller nagyon meg volt tömve, nem fértem rá, és így a hídon mentem át. Nagy izgalom volt aznap a budaiak körében, hogy hogyan kerülünk haza. Egy órakor mindenkit haza küldtek, mert a Ferenc József híd142 2-4 óra között nyitva lesz. Odazarándokoltunk, ahol rengeteg ember szorongott, test, test mellett, még a retikülből a zsebkendőt sem lehetett kivenni, annyian voltunk. Persze szó sem volt semmiféle rendezésről vagy irányításról. Hosszas várakozás után végre felnyomulhattunk rá, de igen rossz érzés volt, csoda, hogy nem történt szerencsétlenség. Azóta itthon vagyok és a többiekkel együtt várjuk, hogy a Kossuth híd143 elkészüljön. Mariska 140 A sérült Margit híd hiányzó részeit átmenetileg pontonelemek beiktatásával tették járhatóvá, 1946. január 9-én délelőtt az erősen zajló jég kimozdította a középső (szigeti) pontonelemet és a rajta lévő néhány emberrel együtt sodorni kezdte. Szerencsétlenség nem történt, mivel a leszakadt hídrészt sikerült megakasztani és partra vontatni a Vörös Hadsereg műszaki alakulatának segítségével. A hidat lezárták, majd hamarosan bontani kezdték a beomlott budai hídfőt, a hidat csak a felújítása után nyitották meg újra. Megszűnt a közlekedés a Margithídon. Szabadság 1946. január 10. 8. sz. 1. p. 141 Ma Bem tér. A Pállfy térnél kettő, a Vigadó térnél egy propeller közlekedett (utóbbit elsősorban a minisztériumok tisztviselői számára tartották fent). Az egyre erőteljesebb jégzajlás miatt 1946. január 11-én a propellereket is leállították, mivel a pontonelemek sem bírták ajég nyomását, néhány napig, a Kossuth híd megnyitásáig Buda és Pest között kizárólag a déli összekötő vasúti hídon lehetett közlekedni. A kezdetben a Ferencvárosi pályaudvar és Kelenföld között járó szerelvények mellett, félóránként indítottak személy- és tehervagonokat a Keleti pályaudvarról a budai oldalra. A 20-25 vagonból álló szerelvények zsúfolásig megteltek utassal. Lezárták a Ferenc József-hidat és megkezdődött lebontása. Szabadság 1946.január 11.9.sz. 1. p., Erős jégzajlás miatt leálltak a propellerek, már csak vonatösszeköttetés van Budával. Szabadság 1946. január 12. 10. sz. 1. p. 142 1946. január 10-én a Margit hídhoz hasonlóan a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) pontoneleme sem bírta a jég nyomását és kimozdult a helyéből, ezért ez az átkelő is megszűnt, csak a teljes újjáépítést követően nyitották meg újra. A Ferenc József hídon keresztül futottak a két várost összekötő, fontosabb telefonvezetékek, a jég miatt közel egy hétig csak sürgős esetekben lehetett Pest és Buda között telefonálni. Lezárták a Ferenc József-hidat és megkezdődött lebontása. Szabadság 1946. január 11.9. sz. 1. p„ Erős jégzajlás miatt leálltak a propellerek, már csak vonatösszeköttetés van Budával. Szabadság 1946. január 12. 10. sz. 1. p. 143 Az ún. félállandó Kossuth Lajos híd a Kossuth tér és a Batthyány tér között épült, hogy helyreállításáig pótolja a Lánchidat és a Margit hidat. Ez a gyalogjáró volt az egyetlen lehetőség, ha valaki gyalogszerrel akart átjutni a túlpartra, a január 14-én délután megnyitott Boráros téri pontonhíd ugyanis kizárólag
