Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen

fennmaradt nagyszámú forrásanyag - döntően misszilisek - használata fokozott forráskritikai óvatosságra int: a levelekben említett, a város érdekében történt instanciázásokról, a bizalmas beszélgetésekről, illetve ezek hatásáról a követek levelein kívül általában nincs kontroliforrásunk. Le kellett mondanunk a követek sokfelé irányuló tevékenységének teljes elemzéséről. Sokkal inkább a budai városvezető elitet foglalkoztató, a követutasításokban és a levelezésben megjelenő főbb problémákat kívánom bemutatni, lemondva a teljes eseménytörténeti rekonstrukcióról.

I. József a Rákóczi-szabadságharc közepette - a Habsburg-házat detronizáló ónodi kuruc országgyűlésre válaszként és orvosolandó az egyre hangosabb királypárti rendi sérelmeket - 1708. február 29-re hívta össze Pozsonyba az országgyűlést.70 A diéta a magyar rendiséget kevésbé reprezentálta, mint az előző évi ónodi gyűlés: csak a vármegyék és a városok kisebbsége képviseltette magát.71 A diéta 1708. március 3-tól június 25-ig ülésezett szinte folyamatosan, majd a kuruc hadsereg közeledtére felfüggesztette munkáját. Ezután november 23-án volt még egy ülésszak. 1709 folyamán március 17-én és május 17-én ült össze, végül rendszeres munkát ismét június 6. és augusztus 13. között végzett.72 A közelgő pestisjárvány, majd I. József halála miatt - a várakozásokkal ellentétben - több tervezett ülést nem tartottak meg, így az országgyűlés befejezésére és a törvényalkotásra már csak III. Károly idején kerülhetett sor.73 A városok szokás szerint két követet küldtek a diétára, azonban 1708-1709-ben Buda - anyagi okokra hivatkozva - csak egy követet kívánt már a kezdetektől fogva fenntartani Pozsonyban. Kívánságára az 1708-as ülésszak végén Johann Christoph Baitz végleg hazatért, Maylin szindikus pedig a város ügyeinek intézésére még az ősz végéig Bécsben és Pozsonyban tartózkodott.74 Az 1709-es ülésszakra - kiváltva a személynök rosszallását - már csak a betegeskedő Maylin szindikust küldte ki Buda, aki a városi tanács többszöri sürgetése ellenére75 sem kapott engedélyt a

70 Uo. 57.

71 BÉRANGER-KECSKEMÉTI 2008. 135.; SZÍJÁRTÓ 2005. 144. Jean Béranger 15 vármegyéről és 18 városról tud, addig Szíjártó István - egy országgyűlési naplóra hivatkozva - 16 vármegyéről, 16 szabad királyi városról és huszonöt távollévő követéről tud.

72 Szíjártó 2005.144.

73 KALMÁR 2011.61.

74 BFL IV.1002.ff. 1. d. Buda, 1708. március 16. 30. pont. Április végén a város már Baitz menesztésére és egy követ tartására kívánt engedélyt kérni a felsőbb hatóságoktól: uo. Buda, 1708. április 25. A városi tanács a budai követekhez.

75 A hazatérésért könyörgő Maylin 1710 tavaszán újabb kérvényt adhatott be, amit a személynök el is utasított. Erről - küldői megnyugtatására - Maylin írásos tanúbizonyságot is vitt magával: BFL IV.1002.uu. Nr. 334. Pozsony, 1710. március 31.

42