Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen
NAGY JÁNOS BUDA VÁROS KÖVETEI AZ 1708-1709. ÉVI „LABANC” ORSZÁGGYŰLÉSEN66 Tanulmányomban Buda város követeinek (Ulrich Benedict Maylin szindikusnak és Johann Christoph Baitz tanácsosnak) 1708-1709. évi országgyűlési tevékenységét, továbbá a város érdekében 1708-1710 között kifejtett pozsonyi és bécsi közéleti érdekű működését vizsgálom a fennmaradt követutasítások, illetve a városi tanács és a követek közti kapcsolattartást szolgáló gazdag misszilisanyag, továbbá a rendelkezésre álló országgyűlési naplók alapján.67 A budai követek diétái működésének áttekintése azért is indokolt lehet, mert az utóbbi időkben felélénkült kutatói érdeklődés az országgyűlés történetét már több kontextusban vizsgálta, amelyből azonban szinte teljesen hiányzik a városi követek diétái szereplésének feltárása. Zsilinszky Mihály klasszikus összefoglalója a protestáns vallásgyakorlattal kapcsolatos vitákra koncentrált, újabban Kalmár János a nemzetközi kontextusba ágyazva tekintette át a közjogi konfliktusként értelmezett diétát, illetve Forgó András több publikációjában a katolikus klérus országgyűlési helyzetét elemezte.68 A várostörténeti szakirodalomban is elmaradt ennek a diétának a behatóbb vizsgálata, noha belátható, hogy az 1703. évi kiváltságlevélben foglaltak jogi érvényének elismertetésével kapcsolatban még hosszú út - többek között az országgyűlési „lobbi-tevékenység” - vezetett az 1715. évi XXXVII. törvénycikkig.69 írásomban először a diéta összehívásának körülményeit, időtartamát és a követküldés folyamatát tárgyalom, kitérve az országgyűlési taxa fizetéséhez kötődő bonyodalmakra, a város diétái támogatóira és ellenlábasainak csoportjára, majd a diétán felmerülő főbb kérdéskörökre. A 66 A történeti szakirodalom az 1708-1715-ös országgyűlést több ülésszakra tagolja: a szabadságharc és az ismétlődő pestisjárványok miatt a diéta 1708-1709-ben, 1712-ben, 1714— 1715-ben több alkalommal ült össze, ám törvénycikkelyek csak 1715-ben születtek. Tanulmányomban csak az 1708-1709-es ülésszak(ok) budai vonatkozása miatt fontosnak tűnő eseményeivel foglalkozom, a „labanc” jelzőt - a polgárháborús helyzetre való tekintettel - alkalmazom. Ennek használatára a szakirodalomból jó példa: KALMÁR 2011. 67 BFL IV. 1002.ff. 1. d. 1708-1709. évi iratok; BFL IV.1002.uu. Nr. 334. Maylin szindikus bécsi, illetve a pozsonyi követ és a budai tanács közötti levelezés. Továbbá: OSZK Kézirattára Föl. Lat. 564. „Gravamina Regni Regni Hungáriáé Comitatuum...”; OGYK MPGY 700.499. I—IV. kötet. 68 Zsilinszky 1888.; Kalmár 2011., Forgó 2009.1105-1122., forgó 2012.7-63. 69 KENYERES 2006. 193. 41
