Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Géra Eleonóra Erzsébet: "Uram Irgalmazz nekünk vagy elveszünk!" Buda a Rákóczi-szabadsághar és a pestis szorításában

elegendőnek. Többet számított azoknak a helyi vagy idegen kereskedőknek a szava, akiket ki- és belépésük érdekében, illetve áruik után megsarcolt. Ezekben az esetekben sem lehet kizárni, hogy nem a katonai parancsnok számára beszedett regálékról lehetett szó, amit területi illetékesként a kapitány hajtott be, de nem feltétlenül magának. Negyvennégy rác magánszemély a tőlük titkon kizsarolt összegeket (lateribusque erpresste Summa) mintegy 180 forintra becsülte.50 Pergassi szavahihetőségét ellenfelei azzal igyekeztek kétségbe vonni, hogy elővettek minden olyan vádat, ami bizonyíthatja egy ember becstelen természetét. Többek között megvádolták kiskorú leányok megerőszakolásával, de ezt nem sikerült bizonyítani, a több rendbeli házasságtörést azonban igen.51

A letartóztatás és az eljárás bizonyos részleteit források hiányában utólag nem lehet rekonstruálni, mivel az Udvari Haditanács jegyzőkönyvének bejegyzései mellett csak a bírósági jegyzőkönyvekben tett, szűkszavú feljegyzések maradtak ránk, az ezekhez tartozó akták nem. Pergassi letartóztatásában azonban mégiscsak szerepet játszhatott a származása és az ellenséggel való összejátszás gyanúja. A saját bevallása szerint 1668 körül Babilonban született Pergassi hadifogságba esett, önként áttért keresztény hitre és jelentkezett a császár szolgálatába. A nyílt hadszíntérről való visszavonulása után, 1695-ben megállapodást kötött arról, hogy ki nem fizetett tiszti járandósága - évi 600 forint - fejében tulajdonosként megkapja a budai Rác fürdőt.52 A fürdőben rejtegetett, áttért törökök ügyéről már szóltunk, ezt a vádat nem sikerült a városnak bizonyítani. 1708-ban azonban a vizsgálóbizottság birtokába került olyan vallomás, amely egyértelműen alátámasztotta az embercsempészettel kapcsolatos híreszteléseket. Jelentkezett a bizottság előtt és védlevelet kért a kapitánnyal szemben egy bizonyos Elia a feleségével és a gyermekeikkel. A feleség apja, Ali bég ugyanis néhány évvel korábban a rác kapitány támogatásával szökött ki az országból. Az ekkor már letartóztatásban lévő Pergassi szabadlábra helyezése esetére halálosan megfenyegette Eliát és a feleségét, ha vallomást tesznek Ali bég szökésének körülményeiről és feltárják az igazságot.53 A következő évben a vizsgálódóknak sikerült beszerezniük egy török aga bizonyságlevelét, aki megerősítette, hogy a

50 BFLIV.1002.uu. Nr. 455.

51 Lásd a kötetben a 491. számú regesztát.

52 ÖStA FHKA HFU 1696. März 26. (Kt. 854. [r. Nr. 375.] föl. 355-360.); 1705-ben a Budai Kamarai Adminisztráció tisztviselői a Kari Bergaszy von Babilonién néven emlegetett Pergassinak adományozott Rác fürdő értékét 3333 forintra értékelték és állításuk szerint évi 200 forint Pension megváltásaként kapta. ÖStA FHKA HFU 1709. Sept. 27. ([r. Nr. 455.] föl. 450^153.)

53 Vallomásuk nem maradt meg. A hadbíró és a bizottság azonban írásban szavatolta a tanúk későbbi sértetlenségét és azt, hogy Pergassitól is írásbeli biztosítékot kémek. BFL IV.1002.Z. A Nr. 234. (1708. december 10.)

33