Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Géra Eleonóra Erzsébet: "Uram Irgalmazz nekünk vagy elveszünk!" Buda a Rákóczi-szabadsághar és a pestis szorításában
utasításainak megfelelően cselekedett vagy legalábbis felettesének tudomásával tett bizonyos dolgokat. A magisztrátus rendszeresen felterjesztette sérelmeit az Udvari Haditanácshoz Pfeffershoven - majd helyettesei, pl. de Langlet ezredes - ellen, de ezekkel nem igazán értek el eredményeket. Pfeffershoven a rácokra való tekintettel kénytelen volt levenni a kezét a kapitányról és átadni az igazságszolgáltatásnak. Pergassi „feláldozása” ugyanakkor lehetővé tette, hogy a magisztrátus egy emberen vegyen elégtételt a katonaság részéről elszenvedett bosszúságokért. A vallomások a célnak megfelelően a rácok kapitányát valóságos ördögként ábrázolják, bár amint látni fogjuk, ha csak a visszaélések felét követte el, akkor is bőven rászolgált a büntetésre, de egyébként sem ekkor került utoljára a hatóságok látókörébe. Letartóztatása előtt a rácok főkapitányaként a Tabánban Pergassi felelt a rendfenntartásért és az ő emberei látták el az őrséget. A Duna partján létesített őrházban posztoló emberei a repülőhíd forgalmát és a városrészben kikötő hajókat felügyelték, valamint figyelték, hogy a kurucok nem próbálnak-e bejutni Budára a folyón felfelé hajózva. Az őrházzal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azt a kapitány a szabadságharc idején építtette a rácok közösségével, de nem öncélúan, ahogyan azt a tanúvallomások és a város közvetíti, hanem a város és a tabáni közösség védelmére. A házban posztoltak a Dunán őrjáratozó sajkások és az utazókat, szállitmányokat ellenőrző hajdúk, akik a sajkásokhoz hasonlóan elsősorban a rácok közül kerültek ki. Ezek az őrök ellenőrizték, kik és honnan érkeztek a Tabánba, mit szállítanak, kifizették-e rendesen az adókat. A magisztrátus egyáltalán nem vette figyelembe, hogy Pergassi milyen fontos szerepet játszott a kurucok elleni védekezésben.49 Pergassi gyakran élt azzal a jogával, hogy a katonaság nevében lefoglalt különféle szállítmányokat, például építőanyagot, szénát, kősót, élőállatot. A tanúk ezt a lépést hasonlóképpen puszta önkényeskedésnek állítják be, de feltételezzük, hogy inkább a katonaság, mint saját maga számára foglalta le ezeket az árukat, s nem cselekedett másként, mint a többi tiszt. Önös célokat a mészárosokkal való gyakori összetűzései mögött sejthetünk, mivel a város magisztrátusának tiltakozásából nyilvánvaló, hogy a kapitány részt vett a marhakereskedelemben és egyike volt azoknak a tiszteknek, akik katonai mészárszéket tartottak fenn és pozíciójukból fakadó előnyeiket kihasználva olcsó hússal árasztották el a várost. Arra nincs külön magyarázat, 49 Az őrház árát később kifizettették a rácoknak. A rác hajdúk és sajkások kihasználták a keménykezű Pergassi kapitány letartóztatását és a tabáni pestiszárlatot, mivel közülük sokan elszöktek és elbújtak rokonaiknál a Tabánban vagy a szőlőkben. Pfeffershoven ezért a magisztrátussal szólíttatta fel a két rácbírót a sajkások és hajdúk felkutatására és császári szolgálatba való visszaküldésére, ha nem akartak a közösséggel és a szökött rácokkal együtt súlyos büntetést. BFL IV.1002.j. Rüdiger Kaspar Keppeler tanúsítványa az őrház értékbecsléséről. (1712. május 9.), Határozat a rác bíróknak. (1710. május 23.) 31
