Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Géra Eleonóra Erzsébet: "Uram Irgalmazz nekünk vagy elveszünk!" Buda a Rákóczi-szabadsághar és a pestis szorításában
riilt elérniük az eljárás megindítását. A Pfeffershoven elleni sérelmek között a város említette Pergassi ügyét, vagyis, hogy a vele kapcsolatos feljelentéseket a parancsnok hosszú évek óta mindig félretolta, a károsultak nemhogy elégtételt nem kaptak, hanem ezeket rendszerint megtorló intézkedés követte. A Magyar Udvari Kamara végül arra jutott, hogy a történtek hosszú távon veszélyeztetik a kincstár érdekeit, ezért nem szabad kivizsgálás nélkül hagyni. A budai magisztrátus sérelmeire a katonai parancsnok kortársaihoz hasonlóan azt felelte, hogy intézkedéseivel csak a helyőrség folyamatos ellátását kívánta biztosítani rendkívüli időkben, rendkívüli eszközökkel. A jelenség mondhatni általánosnak számított a korban: a várparancsnokok visszaélései, többletköveteléseik, összetűzéseik a helyi lakossággal vagy a kamarai tisztviselőkkel sokszor váltottak ki tiltakozást azok elszenvedőiből. A hatóságokhoz benyújtott sérelmi pontokra magyarázatot kértek az érintett parancsnoktól, aki a katonaság ellátási nehézségeire hivatkozva kimentette magát, ha pedig vizsgálat indult, annak sem lett komoly következménye. A Pfeffershoven elleni panaszok alapján megállapíthatjuk, hogy nem tartozott a hírhedt várparancsnokok közé, mivel ez az Udvari Haditanács előtt sem maradt titokban, ügyeit lényegében a protokollnak megfelelő, rutinszerű iratváltásokkal elintézettnek nyilvánították.45 Nehéz eldönteni, mi vezetett Pergassi kapitány perbe fogásához: a katonák elleni népharagot akarták-e egy bűnbakkal csillapítani, az adókkal és szolgáltatásokkal meggyötört rácok jóindulata volt-e a cél vagy az ellenséggel való összejátszásra utaló bizonyítékok győzték meg a hatóságokat. Hihetőbbé tette a kapitány elleni panaszokat, hogy az ortodox rácok közössége már nem csak olyan megfoghatatlan vádakat hozott fel Pergassi ellen, mint az, hogy katalizált török, illetve békétlenséget, pártoskodást szít, hanem állításaikat konkrét esetekkel, negyvennél több rác eskü alatt tett vallomásával támasztották alá. A zsarolás, sikkasztás, embercsempészet vádját már komolyan vették a hatóságok, Pergassit nem mentette meg az új rác albíróság ellen a Haditanácshoz benyújtott ellenkeresete és a budai kamarai tisztviselők, illetve Pfeffershoven érzékelhető szimpátiája sem.46 A Magyar Kancellária javaslatára vegyes bizottságot állítottak fel, amelyben a katonaság küldötte mellett az egyházat a helyben lakó Putanics prépost képviselte, de bekerült Pest-Pilis- Solt vármegye alispánja és a pesti belső tanácsos Johann Beat Neander is. Az első hónapokban Pfeffershoven vezette az ún. Pergassi-bizottság munkáját, de 45 A katonai parancsnokok szokásos visszaéléseit és hatalmaskodásait, valamint az országosan ismert, „rettegett” várkapitányokra példákat lásd OROSS 2013. 189-191. 46 Pergassi több ellenkeresetet is benyújtott a vizsgálat során. Valamivel később, már letartóztatása után írhatta azt a keresetet, amiben a tabáni rácok közösségét szőlőjének és fürdőjének tönkretételével vádolta meg. BFL IV.1002.uu. Nr. 455. Tabáni albíróság Buda városának (s. d.). 29
