Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Géra Eleonóra Erzsébet: "Uram Irgalmazz nekünk vagy elveszünk!" Buda a Rákóczi-szabadsághar és a pestis szorításában

segítséget találni, mint a távoli Bécsben. Hiába panaszkodott a Haditanácsnak családja nyomoráról és arról, hogy az adott körülmények között mekkora szüksége van a beteg katonáknak ellátásra, továbbá indítványozta követelései megelőlegezését a fundum militaris-ból, mindig türelemre intették.15

A magisztrátus váratlan előzékenysége magyarázatra szorul, ezért érdemes visszatérni Stocker szerepére a járvány elleni védekezésben. Ha összességében szemléljük a pestis elleni intézkedéseket, különösen a betegek felkutatásával és a gyógyítással kapcsolatos rendelkezéseket, akkor feltűnik azok átgondoltsága és szervezettsége. Az uralkodó által kiadott pestisrendtartás alapján ezeket nem lehetett volna véghezvinni a kérdésben jártas szakember útmutatása nélkül. A háttérben egyértelműen Stocker, az egyetlen helyben lakó, egyetemet végzett orvos sejthető. A kora újkorban a legrettegettebb betegségek közé tartozott az isteni büntetésének tartott pestis, ezért a pestisgyanús haláleseteket a hatóságok nagyon szigorúan vették. A holttest megvizsgálásánál nem elégedtek meg a halottkém jelentésével, hanem egy vagy több szakértőt kértek fel. Felkutatták mindazokat, akik az utolsó időben valamilyen módon érintkeztek az elhunyttal és részletesen kikérdezték őket, valóságos kis környezettanulmányt készítettek. Hivatalánál fogva Stocker a kezdetektől részt vett a pestisgyanús személyek felkutatásában és gyógyításában, de nem kifejezetten pestisorvosi minőségben. Stocker meghatározó szerepét bizonyítja az a jelentés, amiben kollégájával, Johann Baptista Cassin katonai sebésszel pontosan leírja az Udvari Haditanácsnak a legújabb pestises betegekre jellemző tünetcsoportokat és ezek lehetséges variációit. A védekezés sikere sokban múlott a betegség gyors és pontos felismerésén, ehhez készült a Bécsbe is elküldött orvosi beszámoló. Stocker külön meghívást kapott az 1709. november 30-án tartott kibővített tanácsülésre, ahol a belső tanács a külső tanácsosok és a polgárjogúak jelenlétében hivatalosan is bejelentette a pestisjárvány létét.16 A pestis idejére, ahogyan fentebb már szóba került, a városi magisztrátus jogköre szűkült, szerepét részben a védekezést irányító vegyes bizottság vette át, amelyben a város rendszerint két fővel képviseltette magát. A tanácsülési jegyzőkönyvek alapján a bizottságot a budai várparancsnok vezette, továbbá helyet kapott benne a főhadbiztos és a jezsuiták rektora. Eddig egyetlen teljes vegyes bizottsági jegyzőkönyv ismert 1712-ből, amikor a távollévő Pfeffershoven várparancsnok helyett a megbízott parancsnok, de

15 ÖStA KA HKR Akten 1710. Nov. (r. Nr. 81.); Lásd a kötetben a 166., 177., 200., 592., 617.,

745., 940., 1151. számú regesztákat. Stocker végül 1720-ban adta fel helyőrségi orvosi állását, ebben vélhetően szerepet játszott az ismét több évre visszamenő fizetési hátraléka. ÖStA KA HKR Protokoll Expedit Bd. 533. föl. 1347. 1720. Aug. Nr. 205.

16 ÖStA KA HKR Akten 1710. Nov. (r. Nr. 81.); Lásd a 862. számú regesztát, melyben az esztergomi várparancsnok a városába beszökő budai lakosokat agyonlövéssel fenyegette.

17