Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Géra Eleonóra Erzsébet: "Uram Irgalmazz nekünk vagy elveszünk!" Buda a Rákóczi-szabadsághar és a pestis szorításában
GÉRA ELEONÓRA ERZSÉBET „URAM IRGALMAZZ NEKÜNK VAGY ELVESZÜNK!” Buda a Rákóczi-szabadságharc és a pestis szorításában Mindazok, akik Budán élték meg az 1708 és 1710 közötti időszakot, hasonlóan fohászkodhattak - „Domine salva nos aut perimus! ” -, mint segélykérő levelében az események szemtanúja, az orvos Lorenz Stocker. Nem akadt olyan lakos a városban, beleértve a császári hivatalnokokat és a katonatiszteket, akinek az életét ne befolyásolták volna a különféle sorscsapások. A kurucok 1708-ban ugyan már nem jelentettek akkora veszélyt Budára és Pestre, mint az előző években, de továbbra sem lehetett biztonságban mozogni a határban, rendszeresen feltűntek a kisebb portyázó kuruc csapatok, ennek következtében még előfordultak halálesetek, túszejtések.1 1710-ben Pfeffershoven budai várparancsnoknak többször is mentegetőznie kellett a Pest és Buda környékén a Dunán háborítatlanul átkelő kurucok miatt. Egy alkalommal közel kétszáz fős lovascsapat kelt át két zászlóval egyik partról a másikra. A császári katonaság tétlenségét azzal magyarázta, hogy nincs elég csónakja és huszára, akik az átkelést megakadályozhatnák.2 Az évekig tartó ellenséges zárlat és az országban uralkodó bizonytalan helyzet csaknem lehetetlenné tette a távolsági kereskedelmet, ami hátrányosan befolyásolta a Rákóczi-szabadságharc előtt rövid időre felvirágzó pesti és budai kereskedelmet. A gazdasági válság közvetlenül érintette a Bécs, illetve Nürnberg és az Oszmán Birodalom között közvetítő kereskedőkön, a velük szorosan együttműködő fűvarosokon kívül a szőlőtulajdonosokat, a fogadósokat, az iparosok jelentős hányadát, s lényegében mindenkit, aki az említettekkel valamilyen módon, akár üzleti partnerként, alkalmazottként kapcsolatban állt. Az általános pénzhiány Buda magisztrátusát a legrosszabbkor érte: a szabad királyi rangemeléssel biztosított jogokat még nem tudták mind visszaszerezni, ezek további utánajárást és pénzt igényeltek. Az egyik ilyen fontos kérdés az alább bővebben kifejtésre kerülő rácok feletti joghatóságé volt. Szabad királyi városként Buda meghívást kapott az 1708-as országgyűlésre, ez azonban a megtiszteltetés mellett hatalmas költségekkel járt, mivel a követek kiküldésének költségeit az országgyűlési taxával együtt ugyancsak a városnak kellett előte1 A témáról lásd bővebben GÉRA 2014b. 2 ÖStA KA HKR Protokoll Expedit 1710. Aug. Nr. 26. (Bd. 464. fol. 651.), 1710. Aug. Nr. 245. (Bd. 464. fol. 685.), 1710. Aug. Nr. 298. (Bd. 464. fol. 693.) 9
