Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
már nem szerepel, meglehet, távolléte miatt, de az sem zárható ki, hogy Pesten vezetett önálló háztartást. István taníttatására - a gyámi számadások által lefedett években - jóval kevesebbet költöttek. Részben fiatalabb kora miatt, hiszen iskolázása később kezdődött, részben azért, mert tanulmányainak nagy részét Pesten végezte. Az elemi ismereteket kezdetben házitanító vezetésével sajátította el, majd 1821-től 1823- ig a pesti piarista gimnázium három grammatikai osztályát végezte el jó eredménnyel. 10 éves korában, 1823-ban küldték el Jászberénybe, elsősorban a magyar nyelv elsajátítása céljából.16 Az 1824/25-ös tanévet Egerben, az 1825/26- ost Nagyváradon töltötte. Ezt követően házitanítók és korrepetitorok felügyelete alatt a pesti egyetem kétéves bölcsészeti karát látogatta, de emellett Zsófiával együtt, rajz- és nyelvtanár is foglalkozott vele. Fennmaradt tankönyveiből és füzeteiből megállapítható, hogy a magyar nyelv mellett németül, franciául és angolul is tanult, és feltehetően, Jánoshoz hasonlóan, jártas volt a görög és valach nyelvben is. A két fiú - de különösen János - iskoláztatása inkább a vidéki, nemes fiúk mintáját követte. A gimnáziumi tanulmányok nem meglepőek: sok módosabb pesti kereskedő, elsősorban nagykereskedő végeztette el fiaival a gimnázium alsó négy osztályát, és nem kevesen mind a hat osztályt is, s többnyire helyben. A gimnázium befejezése után azonban többnyire az apai cégnél, vagy annak honi és külföldi partnereinél sajátították el a kereskedéshez szükséges ismereteket. A Manno-fiúk viszont mindketten a hivatalnoki pályára előkészítő jogi tanulmányokat folytatták: János a rövidebb sárospataki kurzuson, István viszont egyetemi szinten. Valószínű, hogy a kereskedő gyámok az apa intencióit követték, aki megtiltotta az örökség fő tárgyának, az ingatlannak az eladását. A házbérjövedelem, amely a négy testvér megélhetését volt hivatva biztosítani, cégalapításhoz elégtelen volt. A két fiú iskolai pályája: a sűrű iskolaváltások, korrepetitorok, nevelők alkalmazása is a nemes iíjak iskoláztatására emlékeztet, jóllehet a Manno család nem emelkedett nemesi rangra. Lehetséges, hogy az apa vagy a gyámok a pesti görög kereskedők esetében inkább csak a néhány évtizeddel később jellemzőnek tekinthető családi stratégiát előlegezték meg? Zsófia taníttatása is inkább az „úri kisasszonyok”, mint a polgárlányok szokásos neveltetésének útját követte. A számadásokból nyomon követhető, hogy különböző tanítók - nyelv- és rajztanárok foglalkoztak vele, s különösen sokat költöttek zongora taníttatására. Még az utolsó, 1827. évi számadásban is szerepelnek e költségek, azaz tanulmányait még 23 éves korában - és talán még 16 A magyar nyelv elsajátításában sikeres volt. Míg János levelei általában német nyelvűek, István egyes levelei viszont magyarul íródtak, és Manno Pista-ként írta őket alá, csakúgy, mint a számlái igazolását. 17
