Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

"Egyszer volt egy igazi szép békevilág…"

jött, milyen gyönyörűen táncoltak, és milyen elegánsak voltak, az ember szive repesett az örömtől. Nem szabad azt gondolni, hogy ezt csak a felső tízezer, vagy a polgárság élvezte. Olyan csekély volt a belépő, hogy ott épp úgy örültek a munkások, mint a középosztályi társadalom. Ősbudavára igazgatója egy Friedmann nevű ember68 volt, rendkívül ügyes, aki utazott, és hozta a legelső számokat. Mellette volt a híres Beketow cirkusz.69 Őtőle vettük meg a Lendvay utca 20-as számú kis földszintes házikót,70 mire az uram meg is jegyezte, mit keres egy koldus a kapitalisták között? Én meg azt feleltem erre, hát hol keressen egy koldus, ha nem a kapitalisták között? A kis házban malacok, tyúkok, libák, mindenféle szelíd, nemes, jó kis háziállatok tanyáztak. Át kellett az egészet építeni, hogy némileg lakhatóvá tegyük. Az uram nagy botanikus volt, minden fűszálnak, minden bokornak tudta a latin nevét, és passzióval kertészkedett ezen a kis területen, mert a kis háznak háta mögött kertecske volt. A kertecskéről visszatérek a másik mulatóra, a Jardinre. Ez az Erzsébet királyné út sarkán volt, és már tényleg inkább az előkelőségek mulatóhelye. A leánynevelőintézet főnökasszonya, Wabits Lujza71 híres nőszemély volt Budapesten. Csaknem olyan, mint a Magyar utcai Maison Frida.72 Gyönyörű lányok elegánsan keringtek az asztalok körül, dúdolgattak, és folyt a pezsgő, a magyar és francia borok, mert gondtalan volt az élet, mert béke volt. Az egyetlen szép szó az egész szótárban, béke, béke és ismét csak béke. Minden anyának, minden feleségnek, minden nőnek kötelessége volna a világ összes kormányaihoz feliratot intézni, hogy soha többé háború ne legyen.

Az első háború kellős közepén gyűjtőíveket szerkesztettem, és az egész országban szétküldöttem a feministák segítségével, hogy tiltakozzunk mi nők a há68 Friedmann Adolf (1857-190?) vendéglátó- és szórakoztatóipari vállalkozó, Ősbudavára üzletvezetője, majd bérlője.

69 Matvej Ivanovics Beketow (1867-1928) clown, műlovar, cirkuszigazgató 1904-től volta városligeti cirkusz bérlője és igazgatója. Nevéhez kötődik a cirkusz század eleji fénykora, 1928-ban öngyilkosságot követett el.

70 A VI. Lendvay utca 20. alatti házat a Vázsonyi-házaspár 1915. június 15-én vásárolta meg Beketow Mátyástól 80.000 koronáért. (Budapest Főváros Levéltára XV.37.C. Pesti telekkönyvi betétek, 3049.) 1932-ben adta el a család. (BFLXV.37.d. Budapesti telekkönyvi betétek 3951.) A második világháború idején bombatalálatot kapott, helyén modem lakóház épült.

71 Wabits Lujza életéhez és pályafutásához legújabban lásd Búza Péter. Lujza, az ügyes. Budapest, 2013/12. szám, 8—12. p.

72 A Magyar utca 34. alatt Maison Fridáé (1878-1948) volt Budapest egyik legelőkelőbb nyilvánosháza. A hely múlt századfordulót követő évtizedeinek legérzékenyebb leírása Vajda Sándor. Egy nagy hírű ház a Magyar utcában. In: Budapesti Negyed, 2010. tél, 70. szám, 508-510. p.

38