Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

"Egyszer volt egy igazi szép békevilág…"

megfizették a címeket busásan. El muszáj volt tehát fogadni, visszautasítani nem lehetett. Ezzel csak éppen annyi ceremónia járt, hogy amikor Ferenc József Bu­dapestre érkezett, akkor apámnak fel kellett menni Budavárára frakkban, fehér kesztyűsen, és audiencián megköszönni azt, amit ő nem kért, és ami neki még csak örömöt sem szerzett. Most mutatkozott meg Ferenc Józsefnek remek emlékezőtehetsége. Termé­szetesen a fogadóterembe apám levett kalappal, azt a kezében tartva lépett be, a király az íróasztalánál ült. Fölnézett, és azt mondotta, no látja, itt már nem mon­dom, hogy tegye fel a kalapját, mert idebent nem esik az eső, itt nyugodtan be­szélhetünk kalap nélkül. Ferenc József egy óriási nagy monarchiának volt császá­ra és királya, jöttek hozzá Prágából, Krakkóból, Pozsonyból, Budapestről és meg sem tudnám mondani, hogy honnan, hát mégiscsak a csodával volt határos, hogy a sok ember közül három év után megismerte azt, akivel egy kiállításon pár szót váltott. Itt Budavárában természetesen magyarul beszélt a király. Még egy kedves apróságot tudok elmondani Ferenc Józseffel kapcsolato­san. Még fiatal leány voltam, amikor a budapesti kereskedők egy úgynevezett Concordia bált rendeztek Budapesten. Erre a király is megígérte eljövetelét. Azt hiszem, akkor már Paar gróf50 volt a számysegédje. Annak volt a kezében a papír­lap, amiről mindig felolvasta halkan a királynak, hogy kitől mit kérdezzen, de hát a király sem volt fából, ő is csak férfi volt, és a ragyogóan szép nők közül meglátta a legszebbet. Nem hederített Paar grófra, és odalépett egyenesen egy szép, fekete, sudár termetű, karcsú leánykához, és azt mondotta, örülök, kedves kisasszony, hogy ilyen szép magyar virágszálat látok. Mire a leányka nagy zavarában lesütöt­te a szemét, és németül felelt:- Majestät, ich verstehe kein Wort noch ungarisch. Ich bin hier als Gast, bin aber eine Österreicherin.60 61 A király összecsapta a bokáit, és azt mondotta:- Es freut mich, aber schade doch, dass Sie keine Ungarin sind.62 Mire a leányka zavartan azt felelte:- Majestät, wir empfangen jeden Donnerstag, Nachmittag.63 60 Paar, Eduard gróf (1837-1919) katonatiszt, lovassági tábornok, 1887-től Ferenc József főhad­segéde. 61 Felség, én egy szót sem értek magyarul. Osztrák vagyok, itt vendégként. 62 Örvendek, de azért kár, hogy kegyed nem magyar. 63 Felség, csütörtökönként fogadunk délután. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom