Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Géra Eleonóra Erzsébet: Városi hétköznapok a századfordulón - A városatyák a jegyzőkönyv szemszögéből és a kimaradt részletek
készített nemeslevelének fogalmazványa szerint bajor földön született, az 1679- es pestist követően költözött Bécsbe. 1680-ban patikusi minőségben Konstanti- nápolyba kísérte a követségbe induló Caprara grófot. 1682-ben bizonyíthatóan Győrben élt és egy gyógyszertárban volt érdekeltsége. A nemeslevélben megfogalmazottak szerint 1683-ban létesített gyógyszertárat Komáromban, s az ellenség visszatérése idején elvállalta a városi kórház vezetését. A civil gyógyszertár létesítését sürgető Werlein felhívását követően Kollonich érsek támogatásával érkezett meg Budára. A Várban berendezett első gyógyszertára mellett 1690- ben kisebb fiókgyógyszertárat nyitott a Vízivárosban, majd Eszéken. A patikákat egyelőre nélkülöző újszerzeményi területek civil lakosságának gyógyszerigényét úgynevezett mozgó patikákkal igyekezett kielégíteni. Buda visszahódítása után a patikus polgármesteren kívül a család két felnőtt férfitagja telepedett meg, vagy szerzett tulajdont Budán. A családtagok életpályáját, házasságkötését vizsgálva első ránézésre feltűnik, hogy a társadalmi ranglétrán előkelő helyen álltak. A patikus Bösinger fivére, Johann Michael (von) Bösinger katonai pályára lépett és a Savoyai Jenő ezredben egészen az ezredesi rangig vitte. A két fivér egyik férjezett leánytestvére ugyancsak Budán élt, a másik pedig Brünnben. A budai tanácsban helyet foglalt (1696) egy másik Bösinger, a polgármester közeli rokona, a források által unokatestvérnek mondott festő, Wolf Heinrich is. A nemeslevél kizárólag a két fiútestvérre, Franz Ignazra és Johann (Michael) „Pösinger”-re, valamint leszármazottaikra vonatkozik, így a festő Bösingerre nem. A legifjabb Bösingert tanácsossá választása után hamarosan kinevezték városi kvártélymesternek- 1709-től főkvártélymester-, 1706-ban pedig a hídbiztosi teendők ellátásával bízták meg. A Bösinger rokonság társadalmi megbecsülését bizonyítja az a tény, hogy az egyik Bösinger-leányt a kamarai tisztviselő Gabriel Michael Reyer vette feleségül.6 Franz Ignaz, az első budai városi patika alapítója kijárta magának az újszerzeményi területre érvényes Landschaftsapotheker in Ungarn címet, a már említett nemesítést, majd 1698-ban császári tanácsosnak tette meg az uralkodó. A császári tanácsosi cím elnyerésével azonos évben azonban szükebb pátriájában Bösinger helyzete meginogni látszott. A városban keringő pletykák hatására ő maga vetette fel a kérdést az egyik tanácsülésen: ki tud arról, hogy ő lopott. Politikai ellenlábasa, Johann Georg Unger ekkor felvilágosította a patikust, hogy az emberek azon 2000 forint miatt pusmognak, amivel Bösinger nem tudott elszámolni. A hivatalából felfüggesztett Bösinger felhagyott eredeti mesterségével és értékesítette az egyik patikájának helyet adó várbéli házát - mely a Vár legszebb háza, a katonai parancsnoknak is szállást adó krembsmünsteri apátság háza és a bécsi császári kamarai tisztviselő Zuanna ingatlana között he6 MNL OL A 35. Conceptus Expeditionum Nr. 80. (1696. május); BFL IV.1002.Z. A Nr. 1519.; lV.1002.y. I. 86.; KOVÁCS 1941.5-6.; BÓNIS 1962. 261., 280. 74
